Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)
A latin és német nyelvű iratok fordítása
ságuk miatt vettek el tőlük a napokban, s amelyeket legszentebb felségtek visszaadatni rendelt, minden hiány nélkül nekik visszaállíttatom, s ha időközben néhányat a barmok közül levágtak volna, felajánlottam, hogy azokat is megadom. Erre ők kevélyen azt felelték, ha minden jószágukat és barmukat elvinnék is, s ha közülük néhány személyt tömlöcbe kényszerítenének is, nem hagyják, hogy őket akármely munkára kötelezzék, hanem mindenképpen legszentebb felségtek - nekem legutóbb bemutatott - utasításához akarják tartani magukat. Bizony, legkegyelmesebb uram, igen jól felfogtam, hogy mit is tartalmaz legszentebb felségtek utasítása, mégpedig, hogy Mezőkövesd mezőváros polgárait és lakosait nem kötelezhetik a szokáson felüli és rendkívüli fizetésekre és szolgálatokra, sem másféle szolgálatokra nem kényszeríthetik őket, csak azokra, amelyeket Balassa Zsigmond idején is megadtak, ezek közül azonban néhányat elengedtek. A legszentebb felségtek által megerősített kiváltságlevelek tartalmát is törekszem a legkisebb pontig figyelembe venni és megtartani, de az említett polgárok és lakosok a megerősített kiváltságok ürügyén és címén minden további szokásos fizetés és szolgálat, valamint a kocsmál- tatás alól is mentesek kívánnak lenni. Mivel pedig minden várnak leginkább a borok kocsmáltatásából és a majorsági gabonából, mely a jobbágyok fáradozása és munkája által gyarapszik, kell fenntartását biztosítania, legszentebb felségtek méltóztassék Miskolc, Mohi, s főként Mezőkövesd polgárait és lakóit (ez utóbbiak szinte minden ellentét szítói) a legszigorúbban arra kötelezni, hogy tartozzanak a borok kocsmáltatását, a földművelést, a vetést, aratást, kaszálást és egyéb, azelőtt a vár körül szokásos és szükséges munkákat - semmiben sem sértve kiváltságaikat és előjogaikat - minden nehézség és ellenkezés nélkül megadni és elvégezni. Azt mondják ugyanis, hogy most is úgy szeretnének élni szabadságaikkal, amint Magyarország szent királyai, Mátyás és Ulászló idején, amikor semmiféle követelésekkel vagy szolgálatokkal nem terhelték őket. Balassa Zsigmond ugyanis nem volt 233
