Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)
A latin és német nyelvű iratok fordítása
sodik és igen kedves fiunk iránti hűség és neki való későbbi engedelmesség és fegyelem megtartására. Engedünk továbbá kegyesen a lovasok létszámához egy trombitást rendes és máshol szokásban lévő fizetéssel. Akarjuk ezentúl, hogy provizorunk ezen lovasoknak és gyalogosoknak, előzőleg mindig törvényes szemlét tartva adja ki kezéből a fizetést, valamint a lovasság elöljáróinak is az alájuk rendelt létszámnak megfelelően. A katonáknak pedig egyenként maga számolja ki a megfelelő zsoldot, és kapitányunknak, Balassának a teljes összeget utalja ki a kezébe melléje rendelt tíz lovasért. Mivel pedig nincs meg mindig a lehetősége, hogy a pénz rendelkezésre álljon, és annak hiánya nehézségeket szokott okozni, kapitányunk ekkor fordítsa jóra a helyzetet, és az alája rendelt lovasokat és gyalogosokat vegye rá megfelelő eszközökkel, hogy élelmünket hálás lélekkel fogadják el fizetésük fejében. Közben pedig a bizonyos ideig tartó késedelmet nyugodtan viseljék, amíg vagy a pénz előteremtésével vagy más módon lehet a helyzeten segíteni. Ha pedig a két rendbeli katonák közül az idők haladtával valaki eltávozna a szolgálatból, vagy elesne, a kapitány köteles azoktól is mindig esküt követelni a fentiekre, akiket ezek helyére kíván vezényelni. Meglesz a lehetősége alkalmas katonák felvételére és az alkalmatlanok elküldésére, de csak megfontolt döntés alapján és provizorunk mindenkori tudta mellett. Gondoskodjék pedig minden igyekezetével Balassa, hogy a katonák mindig teljes létszámban legyenek, mind a lovasok, mind a gyalogosok, és igyekezzen jó felszereléssel ellátott, derék és bátor katonaembereket vezényelni és tartani. Ha ezentúl a közelben lévő ellenség nem szűnne meg a vár tartozékait portyázásaival és pusztításaival nyugtalanítani, kapitányunk gondoskodni fog az effajta ellenséges szándékokat felderítői révén kiismerni és megelőzni. Ha pedig szokásba jön, hogy a [várkatonák] kitörnek a várból és összecsapnak az ellenséggel, a 222