Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)

A latin és német nyelvű iratok fordítása

tehát az ő védelmünket szíves hajlandósággal magunkra vállaltuk és az az elhatározásunk, hogy adott alkalommal teljes kegyelmünk által elősegítjük a dolgukat; s ami a kért jószágokat illeti, alkalomadtán számításba vesszük őket.

Ilyen és ezekhez hasonló érveket előrebocsájtván, számoljanak be nekik arról, hogy ő szent császári felsége a mondott nagyságos Fánchy Borbála asszony óhajának megfelelően elhatározta: sem zálogba adással, sem pedig bármilyen más jogcímen nem köti le és nem idegeníti el Diósgyőr várát, hanem meg akarja tartani a maga, valamint országa, Magyarország szent koronája - amelynek az sajátja - számára. Ezért ő császári felségének és nekünk is az a kegyelmes akaratunk, hogy az említett várat adják át nekik, mint arra kirendelt biztosainknak nővérük és az ő saját hűséges felajánlásuk szerint, s aztán az arról rendelkező biztosainkat fogadják úgy, mintha a mi véleményünket és a mi parancsolatunkat hallották volna, s hozzánk és hozzájuk engedelmesen alkalmazzák magukat.

Ezután pedig a várnagyokat is maguk elé szólítván, kegyelmünk előrebocsájtott bevezetésével és megbízó levelünket nekik átadván dicsérjék majd meg őket, mert nem feledkeztek meg az esküjükről, s amiképpen hűséges és állhatatos szervitorokhoz illett, levelükkel értesítettek minket azon Diósgyőr vára nekünk való átadásában való készségükről. Ennélfogva mi is megismervén és megtapasztalván az irántunk való dicséretes hűségüket, buzgalmukat és tisztességüket, szívesen magunkra vállaltuk a pártfogásukat, akár a Balassákat, akár bárki másokat is illessen meg ez, s a dolgok és idők állapotának megfelelően a jövendőben mindig alkalmatos gondot viselünk reájuk. Majd ezután kérjék tőlük a várnak a késedelem nélkül való átadását s így végül jelezzék, hogy még más dolgokat is elő fognak terjeszteni, amelyeket tőlünk kaptak parancsba.

Ha pedig azok említést tesznek a nyugtatványlevélről, akkor mondják azt, hogy náluk van, ígérjék meg, hogy odaadják azt ne191