Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)
A latin és német nyelvű iratok fordítása
28. [A levél külzetén:] Fánchy János és György kérelme, hogy minden szabadon kivigyenek a várból. Legszentebb és királyi felség úr, legkegyelmesebb úr! Ama néhai nagyságos Fánchy Borbála asszonynak atyafiai és rokonai, tudniillik Fánchy János és György a legalázatosabban esedeznek legszentebb felségtekhez, hogy ha legszentebb felségtek nem akarja őket megtűrni Diósgyőr várában és egy ídó're sem akarja nekik azt átadni, akkor méltóztassák rendelkezést kiadni a parancsnak és szent felségtek többi híveinek, akik a felsó' részeken vannak, hogy engedjék meg nekik zavartalanul és békességesen azon asszonynak a reájuk szállott jószágait, s jelöljenek ki egy bizonyos időt és napot, amikor ezt végre kell hajtaniuk és a várból ki kell menniük. Ha pedig valaki közülük valamit birtokolni akarna, azt méltányos ár nélkül ne vehesse el; ezenkívül méltóztassék tólük Putnok várát is elvenni, mivel ők semmiképpen sem tudják azt fenntartani, miután elvétetett tőlük Diósgyőr: eddig sem kicsiny kárvallás szenvedtek Putnok vára fenntartásában. Az igazságot szem előtt tartva és egyezséget kötve azonban megvásárolhatják tőlük azokat a dolgokat, amiket akarnak. Erről szent fel- ségtektól kegyes választ várunk. Szent felségtek hűséges alattvalói Fánchy János és György 177
