Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
IV. A diósgyőri vasgyártás felvirágoztatása (1878-1887)
A DIÓSGYŐRI VASGYÁRTÁS FELVIRÁGOZTATÁSA (1878-1887) A Siemens-Martin-acélgyártás bevezetése A kísérletek eredményei annyira felkeltették Péch Antal érdeklődését, hogy a Siemens-Martin-acélgyártás és az acélsín-hengerlés tanulmányozására Teutschl Ferencet kiküldte a gráci és stájerországi kohászati üzemekbe. A Minisztériumhoz küldött jelentésében a vasáruk üzleti pangása és az acéláruk iránt megnyilvánuló kereslet, valamint az előrehaladott diósgyőri kísérletek eredményei alapján engedélyt kért arra, hogy az acélsínek gyártására az előkészületeket megtehesse és legalább egy éven belül a folyamatos gyártásra a diósgyőri gyárat berendezhesse.1 Az 1878. évi költségvetés előirányzatába 500 000,- forintot már be is vett a diósgyőri és rhonici művek fejlesztésére.1 2 A miniszter a helyzet áttekintése után, engedélyt adott az előkészületek megtételére. A Bányaigazgatóság a gyártól tervet és költségvetést kért; felhívta a figyelmet, hogy minél előbb tesznek javaslatot, annál hamarabb sikerül a diósgyőri gyárat az újabb kor követelményeinek megfelelően átalakítani és jövedelmezővé tenni.3 Hamerák és Teutschl munkássága végre meghozta a várt eredményt. A tervet és a költségvetést a tanulmányutakon szerzett tapasztalataik alapján elkészítették és 1878. január 3-án felterjesztették a Bányaigazgatósághoz. A tervben 2 Martin-pestet, a vashulladék előmelegítésére szolgáló közös előmelegítő-pestet, 4 gázfejlesztőt, 4 fekvő regenerátort és 1 kürtőt terveztek be. A kemencéket savas béléssel évi 10 000 tonna termelésre tervezték.4 A terveket Péch Antal elfogadta azzal, hogy egyelőre csak egy kemence építését kezdjék meg, s a kérdésre még visszatér, ha a Pénzügyminisztérium engedélyét is megkapta. A Martin-acélmű építését 1878. április közepén megindították és ezzel a diósgyőri gyár felemelkedéséhez a kezdő lépést megtették. A gyár április havi felülvizsgálata alkalmával a Selmecbányáról kiküldött Richter György bányatanácsos felhívta Péch Antal figyelmét, hogy a Martin-üzem építésével egyidőben célszerű volna a leállított nagyolvasztót is üzembe helyezni. Péch a gyár felé úgy rendelkezett, hogy miután az olvasztó építéséhez a béléskövek, a léghevítő készülékekhez a csövek rendelkezésre állnak, tegyen meg minden előkészületet a nagyolvasztó mielőbbi felszereléséhez.5 A Pénzügyminisztérium a Martin-acélműre vonatkozó javaslatot 1878. május 21-i 8479 sz. rendeletével jóváhagyta, s azt Péch Antal azzal adta tovább Diósgyőrnek, hogy most már mind a két Martin-pest felépíthető és az építkezést a legnagyobb eréllyel szorgalmazza.6 A diósgyőri Martin-kohó építésével csaknem egyidőben a zólyombrézói vasgyárban is hozzákezdtek egy Martin-acélgyár építéséhez. 1 UBA. HKG. 131/eln. 1877. 2 UBA. HKG. 2232/1877. 3 UBA. HKG. 143/eln. 1877 4 UBA. HKG. 249/1878. 5 UBA. HKG. 2217/1878. 6 UBA. HKG. 2818/1878. 66 I t
