Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

III. A 19. századi nagy válság évei (1873-1877)

nisztérium bocsásson rendelkezésre 300 000,- forint hitelt, hogy az előirányzott fejlesztést végrehajthassák; a hitelt a gyár forgalma arányában törlesztené. Véleménye szerint ezzel az állam nagyobb előnyben részesülne, mint a bérbeadással.38

A Bányaigazgatóság véleményezése után a miniszter magához rendelte Hamerák Mihály vasgyári főnököt, hogy véleményét kikérje a kötendő szerződés ügyében. Hamerák - Péch Antalhoz hasonlóan - a szerződés megkötése ellen foglalt állást. Mindkét vélemény, mely vitán felül teljes tárgyilagossággal tárta fel a helyzetet, a végleges döntést erősen befolyásolta és ennek tulajdonítható, hogy a szerződésben foglalt 1877. június 1-i bérbevétel nem történt meg.

A miniszter a legközelebbi országgyűlésen a diósgyőri vasgyár kiadásainak fedezéséről szóló törvényjavaslat indokolásaként bejelentette, hogy a vasgyár bérbeadása iránti tárgyalások még folynak, de a bérbeadás valószínűleg csak a jövő évi január 1-re valósulhat meg. Expozéjában kifejtette azt is, hogy a diósgyőri vasgyár vassínek, kapcsolóanyagok és kereskedelmi vas gyártásában képessé vált mind a gyártmányok ára, mind pedig azok minősége tekintetében az osztrák-magyar vasgyárak bármelyikével a versenyt kiállani. Már ennélfogva is hiba lett volna a gyár működését megszüntetni, de nem is tudták megtenni, mert elvállalt megrendelési kötelezettségeit tejesíteni kellett, s egy leállított gyár a bérbeadás lehetőségét is veszélyeztette volna.

Hamerák Mihály és Teutschl Ferenc már az eddig elért kiváló eredmények után is legfontosabb feladatuknak tekintették, hogy a gazdaságos gyártás feltételeit kutatva, az eredményeket tovább javítsák és a kohászati technika újabb vívmányait kipróbálva, azt meghonosítsák. Különösen kitűnt ebben a munkában Teutschl, aki a „Bicheroux"- féle hegesztési eljárás tanulmányozása után a 4 forrasztókemencét átalakította erre a rendszerre és ezzel folytatta eredményes kísérleteit.39

38 Borsod-Miskolci Értesítő 1877. jan. 11.2. sz. XI. évf; UBA. HKG. 2810/1877.

39UBA. HKG. 7313/1877.

65