Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
IV. A diósgyőri vasgyártás felvirágoztatása (1878-1887)
Társaság 100 db kereket rendelt, ezt követőleg a cs. és k. Osztrák Államvasút Társaság is elküldte próbarendelését.49 Az új műszaki erők közül Schréder Gyula munkássága volt kiemelkedő, aki 1880-1898 között Teutschl Ferencnek, ekkor már Técseynek, az acélgyártás fejlesztésében eredményes munkatársa. Főleg az acél gáztalanításával foglalkozott és megoldotta a mozdonykerekek öntésének új eljárását is (27. ábra). Híressé vált acélöntésű kerékvázakból két próbázott, 1891-ben öntött kerék a budapesti Öntödei Múzeumban örökíti meg a diósgyőri acélöntők hírnevét. A gyár munkásállománya A gyár munkásállománya már a kezdeti indulásnál több nemzetiségűből tevődött össze. Minden újabb üzemág bevezetésénél külföldi szakmunkásokat is toboroztak, különösképpen a Martin- és Bessemer-acélgyártás bevezetésekor. A munkások üzemen- kénti és nemzetiségi megoszlását az 1890. évi zárszámadás alapján a 19. táblázat rögzíti. 19. táblázat A diósgyőri vasgyár létszám-megoszlása 1890 decemberében Műhely Mesterember Napszámos Összesen magyar osztrák külföldi magyar osztrák külföldi Asztalos 20— — —20 Öntöde 25 3735 Gépműhely 105 1 1 25132 Szeggyár 9065 —155 Bessemer kohó 226 36 6 23 5296 Martin kohó 101 27 1 3132 Hengerde 284 15210 5514 Szerelő 8050130 Téglagyár 7 129 2562 Általános kezelés 15859 Bánya 388 5-112 20 — 525 Összesen 1 327 88 8 582 55 — 2 060 93,2% 6,2% 0,4% 91,3% 8,7%100% Az idegenből jött dolgozók közül főleg a mesterek (mai értelemben művezetők) kerültek ki, akik tudományukra igen büszkék voltak. Korona Róbert Martin-acélművi nyugalmazott főművezető 1954-ben, 74 éves korában, a régi mesterekről megemlékezve elmondotta, hogy 1895-ben, amikor mint esztergályostanonc a gyárba került a Martinacélműben mesterek voltak Marki Rezső (Stájerből), Jurovics N. (Stájerből) a Bessemer-acélmüben Hauer Károly (Stájerből), Málli Ferenc (Stájerből), Angerler Simon (Stájerből). A Martin-acélműben az üstelőmunkások, olvasztárok és öntőcsamoki 49 Gazdasági Mérnök. 1890. évi 43. sz. 442. p. -Gazdasági Mérnök 1892. II. 21. 8. sz. 85. p. 95
