Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
IV. A diósgyőri vasgyártás felvirágoztatása (1878-1887)
tént, következik a dezoxidáció és az adag leöntése. Az így leírt folyamat alig tart egy negyed óráig. A konverter alatt már előkészítve áll az öntőüst, melybe lecsapolják az izzó acélt. Az öntés berendezéseit Bessemer saját tervei szerint készítették és ezek némi változtatással még ma is használatban vannak.35 A Siemens-Martin- és Bessemer-acélgyártás bevezetése után a váshengerműben a 16 kavaró és 12 forrasztókemencéből csak 2 kavarókemencét és 6 forrasztókemencét hagytak meg. A hengerműi kemencék ellátásához pedig 28 gázgerierátort építettek. Hogy milyen haladást jelentett a kohászatban Bessemer találmánya azt legjobban úgy érzékelhetjük, ha egymás mellé állítjuk a következő beszédes számokat: A Bessemer-konverter egyszeri tartalmát, 15 000 kg nyersvasat tűzhelyffissítéssel kb. 1 hónapig, kavaróeljárással 4-5 napig, bessemerezés útján pedig 20 percig kell kezelni, hogy a kívánt acélfajtára átalakítsuk.36 A hengerműben további fejlődést biztosított az a tény, hogy 1882-ben a sínsorhóz kapcsolva végre felépült az 1871-ben Rhonicról leszállított egyetemes (univerzális) hengersor, hogy a híd- és vasszerkezeti gyártáshoz szükséges fej- és övlemezeket Diósgyőrben előállíthassák. A hengerművek munkaprogramja ebben az időben a következő volt: durvavas, I. és Il-od rangú acélsínek, alátétlemezek és nagyobb méretű laposvasak, féldúrvavas'ak, könnyebb acélsínek, hevederek, szögvasak, egyéb rúdacélok, nyers lapkák és középgyártmányok, finomvas, sínszegek, csavarok és szegecsek, valamint a hídépítési célokra szükséges rúdvas. Az üzem további fejlesztése érdekében 1883-ban a Bessemer-acél- műben új öntecsdarut, egy olvasztókemencét, 6 gázfejlesztőt, konverterszállító kocsit és kokillákat szereztek be. A gépműhely fejlesztése és új gépekkel való felszerelése fontos feladat volt. A tervezett hídműhely áttelepítését a programból törölték, mert a szükséges munkaerőt megfelelő lakások hiányában Budapestről áttelepíteni nem tudták. A vezetésben beállott változás, valamint a gyár üzemi berendezéseinek helyes kialakítása rövid időn belül éreztette hatását, melyet a termelés emelkedésében és az üzleteredményekben mérhetünk le legjobban37 (12. sz. táblázat). 12. táblázat A Vasgyár termelési adatai 1879-1983-ban Év Temelés, tonna Nyereség, Ft Veszteség, Ft A gyár lelt.értéke, Ft 1879 3 161139 173 — 1880 4212272 415 1 531 419 1881 5 806166 664 1 626 200 1882 9 749 47 713 — 2 687 763 1883 18 025 197 8162 976 033 35 A technika vívmányai az utolsó száz évben. Szerkesztette: Holló Ignác. Budapest. 1907. 413—414. p. - dr. Lósy S. E. - Barát B. Technikai Lexikon. Budapest. 1928. 755. p. - Gazdasági Mérnök 1882. évf. 56. sz. 532-533. p. A Bessemer-acél készítése Resicán, az osztrák államvasutak gyártelepén. 36 Péter Jenő: A vas száz esztendős története. Budapest. 1900. 11. p. 37 Az igazgatóság jelentése az 1883. évi üzletről a Közmunka és Közlekedési Kir. Miniszterhez. II. jelentés a diósgyőri m. kir. Vas- és Acélgyár 1883. évi üzletéről (A továbbiakban lg. jel.) 82
