Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)
utasította a pénzügyminisztert, hogy az állami üzemeket vizsgáltassa felül és megszüntetésükre, eladásukra vagy bérbeadásukra tegyen javaslatot.75 Miután a Minisztérium felhívása alapján külföldi szakértőt a felülvizsgálatra megnyerni nem tudtak, Péch Antalt bízták meg az állami bányák és kohók felülvizsgálatával. Az új vasgyár életében ez volt az első ily nagy erejű támadás, mely valójában létében támadta meg a sok bajjal és gonddal küszködő üzemet. A képviselőházi vita után érthetővé válik az ellátmányok megtagadása és a Minisztérium álláspontja. A bajok azonban adva voltak, azok elhárítására minden erőt mozgósítani kellett. Minden vizsgálatnál arra a megállapításra jutottak, hogy a gyár fő baja a szénben keresendő. A szén rossz volt, a szállítás nem volt egyenletes, sőt sokszor a szállítás munkáshiány miatt kimaradt, azonkívül a bánya sem fordított nagy gondot arra, hogy a kohászati célra legjobb szenet bányássza és szállítsa. Tudvalévő, hogy a bánya önálló vezetés mellett dolgozott és a Bányaigazgatóság közvetlen fennhatósága alá tartozott. Ez volt talán a következő nagy szervezési hiba, mert a gyár és a bánya érdekei nem mindenben egyeztek, így állott elő az az eset, hogy a gyárnak hosszú ideig kellett várnia és felesleges kísérletet folytatni, míg a jóminőségű szén fejtésére és szállítására sor került. Okszerű lett volna, ha a bánya és a gyár közös vezetés alatt dolgozva, mindenben a kohászati érdekeket tartotta volna szem előtt. Sajnos ennek megvalósítása személyes okok miatt nem következhetett be. A decemberi jelentés a nagyolvasztóról már megállapítja, hogy az normális működésben van, a hengerműnél, a kavaróknál, az állandó szénhiány miatt a termelési eredmény csak közepes, a hegesztőpesteknél a saját és idegen szén használata mellett a forrasztási folyamat rendes és a követelményeknek megfelelő. A hengersoroknál a kezelő- személyzet a kellő gyakorlatot már megszerezte, így a termelés kielégítő. Általában a sorozatos kísérletekkel elérték, hogy a hengermű tevékenysége már minőségileg megfelelt, mennyiségileg azonban még nem, aminek ismét a szén volt az oka. A gyár ideiglenes vezetésére kirendelt Moschitz Márton igazgató véleménye szerint a gyár a kezdeti nehézségeken túlesett, a nehézségek lassan elmúlnak és a kívánt prosperitás bekövetkezik.76 A Minisztérium a képviselőházban elhangzottak alapján ismételten és nyomatékosan felhívta a Bányaigazgatóság és a gyár figyelmét, hogy csak a termelt áruk értékéig tud ellátmányt folyósítani, amit a hónap végén összeállított és benyújtott termelési jelentés után fog utalványozni.77 Az 1872-es év első napjaiban a kőszénbányák vezetésében változás állott elő. Ivacskovics Mátyás hivatalfőnök - aki a szénbányák kezdeti feltárásától, 1858-tól vezette a bányát - január 15-én nyugdíjban vonult, helyét Peck József nagybányai kerületi második osztályú bányatiszt foglalta el.78 Az új vasgyár felépítési költségeinek számvevőségi felülvizsgálatánál megállapították, hogy 1868-1869. és 1870. években június hó végéig a gyár és a kőszénbánya építési költsége 1 695 487,44 forintot tett ki,79 mely évenkénti bontásban a következő: 73 Képviselőházi napló XIX. kötet 99. oldaltól, 402. országgyűlés 1871. december 12-én. 76UBA. BRD. 126/eln. 1871. 77UBA. BRD. 311/1872. 78 UBA. BRD. 9/eln. 1872. 79 UBA. BRD. 1023/1871. 51
