Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)

A diósgyőri gyár tervezett közeli indulása a főhatóságot arra indította, hogy a vasgyár közvetlen felügyeletét a közelben működő jószágigazgatóság hatáskörébe utalja. A király 1870. május 4-én a Szomolnoki Bányaigazgatóság megszüntetésével egyidőben a Diósgyőri Jószágigazgatóságot bányaigazgatósággá léptette elő és a szomolnoki kerületet Diósgyőrhöz csatolta.43 44 43 44 45

A berendezések üzembe helyezése

Az üzem közeli indítása a szakmunkástoborzást fontos feladattá tette. A magyar- országi vasművekből a szakmunkások áthelyezése és csábítása napirenden volt.44 A kincstár vasgyáraiból már az építkezések alatt folyamatosan érkeztek szakemberek, de Resica és Anina vasgyáraiból, a Monarchia és Európa különböző vasipari telepeiről is bevándoroltak most már a vasiparban járatossággal bíró szakemberek; az új vasgyár dolgozói között a környező országok csaknem minden nemzetisége fellelhető volt. A gyár soknyelvű dolgozóival 1870. augusztus közepén a nagyolvasztó már részben beindítható volt45 (5. és 6. ábra).

5. ábra. Vázlat 1870-ből, a nagyolvasztó partfaiba illesztéséről

43 UBA. BRD. 58/eln. 1870.

44UBA. BRD. 1316/1870.

45 DGYLT. 39/1871.

33