Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VIII. Diósgyőr a második világháború előtt és alatt (1934-1945)

A gyár a háború utolsó szakaszában

A mindinkább fokozódó terhek viselése, mely a háború következtében állott elő, a munkásság körében erős visszahatást váltott ki. A háború utolsó éveiben, amikor egyre nyilvánvalóbbá vált a háború elnyomorító hatása, továbbá észlelhető volt, hogy a rendszer politikai és katonai csődbe sodorja az országot és azt nemzeti jelszavak leple alatt eladja, mindjobban erősödött, szélesedett a magyar nép körében, a munkásság soraiban az ellenállás magva, így tudatosodott egy új Magyarország felépítésének szükségessége-36

A diósgyőri gyár dolgozói az ország többi dolgozóihoz hasonlóan kívánták a háború befejezését. Erre az időre esik az 1943. szeptember 9-i nagy tüntetés, amikor az ágyúgyári munkásság felvonulást szervezett, amelyhez a kohászati üzemek dolgozói is csatlakoztak.

A háború utolsó esztendejében, 1944. szeptember 13-án érte a diósgyőri gyárat az első légitámadás, mely alkalommal mintegy 700 db 250-300 kg-os bomba hullott a gyárra (82., 83., 84. ábra).37 38

Romba dőlt épületek, üszkös falak, használhatatlanná vált villany- és telefonvezetékek, bombatölcsérek mutatták az elmúlt napok eseményeit. A bombatámadás utáni felmérés során a következő károkat állapították

38

meg.

Épületkárok a kohászatban kb. Lakótelepen és a kórházban Üzemi berendezés és szerszámgép kár Tárolt nyersanyag, félkész- és készáru Szállítóeszközben keletkezett kár

3 749 288,- pengő 2 322 425,- pengő

4 867 526,- pengő 2 472 650,- pengő

36 500,—pengő Összesen: 13 448 389,- pengő

36 Berend-Ránki i. m. 562. p.

37 Korompai Győző: Adatok a diósgyőri vasgyár 1944-1954. évi fejlődéstörténetéhez. Központi Kohászati Múzeum levéltára. Kézirat.

38 DGYLT. 35.920/C-1944.

254

82. A Martin-acélmű képe az 1944. szeptemberi bombatámadás után