Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
VII. Az első világháború és az újjáépítés (1913-1933)
adónak meghívott Clauder Erik tervei szerint 1931. májusában elkészült a vezetékes gerendasori bugagyártáshoz az üregezési rajz. E szerint 150 mm-es blokksori bugából kiindulva 100-75-60-50 mm szelvényű bugát lehetett egyetlen hengerpárral, nagy termelékenységgel (400-600 t/24 óra) hengerelni. 1935-ben az üregezést módosították, csak az első ovál maradt meg, a többi helyét rauta üreg foglalata el, mivel Diósgyőrben most már mind nagyobb mennyiségben jelentkező kemény szánacél és ötvözött acél rendelések bugáinál erős begyűrődések voltak tapasztalhatók. 1961-ben azonos okokból az első ovált is rautával helyettesítették. Ezután már csak 100-80-60 mm-es bugákat lehetett a hengerpárról levenni. Clauder még egy gazdaságos gyártási megoldást javasolt: a 150 mm-esre kinyújtott tuskót kétfelé vágatta, hogy azokat utánmelegítés nélkül lehessen közvetlenül készre hengerelni. Ehhez azonban olyan továbbító görgősor kellett, mely a blokksori ollótól átfuttatja a bugát a gerendasorhoz. Ez a 180°-os „körgurító” el is készült és nagy hasznát vették, s csak 1945 után a bővítések érdekében számolták fel. Ugyancsak Claudertől származott a gerendasori cserélhető kész állvány gondolata. Ehhez a szerelődarut 60 tonna teherbíró képességűre kellett megerősíteni és az eredeti hengerállványokat átalakítani. Tény azonban, hogy a kikopott hengerek miatt, vagy szelvény hengerlésre átállás esetén, egy órán belül a megszakított hengerlés folytatható lett az eddigi 3^t órás hengercserével szemben.71 A kereskedelmi élet átalakulása a válság után Az első világháború befejezése után az időközben megszűnt belföldi vaskartellt nem újították meg. A mindinkább élesedő belföldi verseny, különösen pedig az 1929- ben kezdődő válság hatására a MÁVAG és a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt. hosz- szas tárgyalás után 1930-ban létrehozta a belföldi vaskartellt, 1929. július 1-i visszamenő hatállyal. A kartell, mely ezután az egész belföldi piacot uralta, az alábbi szállítási arányokat írta elő: Rima MÁVAG 1. Frissítendő Martin-nyersvas 82,5% 12,5% 2. Öntödei nyersvas 30,-% 70,-% 3. Vasfélgyártmány 85,-% 15,-% 4. Hengerelt keresk. rúd- és idomvas 87,5% 12,5% 5. Abroncsvas és hengerhuzal 100,-%6. Feltétfüzetek vagy ezeket helyettesítő hasonló hatósági előírások alapján való minőségi átvételnek alávetett rúd- és idomvas 75,-% 25,-% 7. Építkezési vasgerendák, U-vasnak 70,-% 30,-% 8. Bányasín 50,-% 50,-% 9. Vasúti sín 35,-% 65,-% 10. Durvalemez 8 mm és vastagabb 92,5% 7,5% 71 Simon Béla: i. m. 59-61. p. 213
