Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VII. Az első világháború és az újjáépítés (1913-1933)

lése az év folyamán 1 001 078 db lövedék volt, amit az eredményezett hogy a lövedékműhelyt az év folyamán 150 db új géppel kiegészítették és a műhely épületét egy új traktussal kibővítették.4 A háborús események a minőségi acélgyártás, főleg a szerszámacélgyártás fokozását tette szükségessé.

A háború alatt egy jelentős találmány is született. Hosszas kísérletezések után Topitzer János tégelyacélművi főművezető feltalálta a „Megiston" védjegyű öntött gyorsesztergaacélt, melyet 1916-tól a lövedék megmunkálásoknál kiválóan alkalmaztak. Topitzer János ősi hámori kohászcsalád sarja, ősei már az 1770-es években is a Diós- győr-Hámori Vasműben dolgoztak.

Topitzer a „Megiston” acélt tégelyben gyártotta. Az acél összetétele: C 0,85%, Si 0,32%, Mn 0,22%, P 0,013%, S 0,019%, Ni 0,04%, Cr 1,22%, Mo 3,70%, W 11,00%, Co 3,61% volt. Az acélra a feltaláló magyar, osztrák, német, svájci, svéd, dán, norvég, angol, olasz, spanyol, orosz, portugál és USA szabadalmat szerzett.

Az acélt az első világháborúban főleg ágyú- és lövedék megmunkálásánál használták. Ezt az acélt az esztergályosok annyira kedvelték, hogy az 1950-es években nyugdíjba ment idős esztergályosok a még megmaradt „Megiston”-acél szerszámcsonkokat mint kedves ereklyét vitték magukkal haza5 (49. és 50. ábra).

1916. augusztustól a vasiparban, különösképpen Diósgyőrben, igen erős nyersvashiány állt elő. A gyár legnagyobb nyersvas szállítója a Vajdahunyadi Állami Vasgyár volt. Az 1916 augusztusi román betörés hatására elrendelték Vajdahunyad kiürítését, aminek az lett a következménye, hogy a nyers- vasszállítás Vajdahunyadról teljesen megszűnt. A nagyolvasztók építése a háború alatt lassan haladt előre, így a gyár továbbra is csak idegen olvasztók nyersvasára tudott támaszkodni, ami természetesen nagy nehézségeket okozott.6

1916-ban a vasöntödében elhelyezett fémöntödében a fémöntéshez használt aknás tégelypest már gazdaságtalanná vált, termelőképessége nem érte el a megkívánt mértéket, így az Ungvár-féle nyersolaj fűtésű fémolvasztópesttel cserélték fel, mivel az ágyúcsőgyár és a nagyolvasztótelep építésénél nagy mennyiségű fémöntvényre volt szükség. A tégelyacélkohó kovácsműhelyében a gyorsacélok fokozottabb gyártása érdekében a már üzemben lévő acélpestet a szükségletnek megfelelően átalakították.

49. ábra. Topitzer János főművezető, feltaláló

4DGYLT. ad. 28162/1920.

5 Kiszely Gyula: A diósgyőri Megiston gyorseszterga acél. BKL. Öntöde. 1972. 10. sz. 238-240. i.

6 A m. kir. Állami Vasgyárakra vonatkozó 1915/16 évi üzleti jelentés és zárszámadások. Budapest 1916. - u. az. 1916/17. évről. Budapest. 1917.

170