Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

V. A töretlen fejlődés korszaka (1888-1899)

örvendtek. A 6 tonnás gőzpöröly már nem volt elégséges, egy új 15 tonnás gőzpörölyt és egy 20 tonna teherbírású elektromos futódarut szereztek be.

Bővítésre került a téglagyári gépház, a Martin-acélkohó a hengerműnél, a hivatalház, a munkásellenőrzési épület és a vegyműhely.

1897-ben, mint az új gyártmány, a kazánlemez bővítette a már amúgy is terjedelmes gyártmányválasztékot. A tégely-acélöntöde 1897-ben kezdte meg termelését és első évi össztermelése 63 tonna kis darabsúlyú acélöntvény volt.

Az 1897-es esztendővel lezárult a diósgyőri gyárban a kereskedelmi minisztériumi vezetés. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 17 esztendő a diósgyőri gyárat az ország vasgyárainak élvonalába állította. A gyár nagyszabású vertikális kohászati üzemmé fejlődött, amiről az eredményeket összefoglalva az alábbiak tanúskodnak:

1. a lemezhengerlést az új hengerdében 1897-ben sikerrel bevezették és az első évi termelés 1 194 tonna volt,

2. 1884-től az acélöntöde termelése a gép-, kocsi- és hajóépítéseknél mind nagyobb területre bővült és évi 4 428 tonna termelése jelentősnek mondható,

3. 1897-ben üzembe helyezett tégelyacélgyár már túl van a kísérletezésen és oly kiváló öntvényt gyárt, hogy a gép- és hajógyárak kisebb gépalkatrészeiben mutatkozó szükségletet éppen úgy, mint az Államvasutak szerszámacél szükségletét, valamint a löveggyártás acélanyagát fedezni tudja és csak rövid idő kérdése, hogy a külföldi behozatalt kiszorítsa,

4. az üzembe állított új kovácsműhelyben évi 2 000 tonna géprészt állítottak elő 1897-ben; ezzel sikerült ellensúlyozni a külföldi behozatalt; nagy kovácsolt árut a tengeri hajók, magángyárak és egyéb üzemek részére már szállíthatott,

5. a diósgyőri vasgyár az Államvasutak Gépgyárának mozdony-, szerkocsi- és vasúti kocsijainak kerékvázait 1890 óta szállítja, 1897-ben 4 109 db kerékvázat szállított,

6. a gyár egyéb gyártmányait a Duna Gőzhajózási Társaság, a pólai Haditengerészet, a Posta- és Távirda, a bécsi cs. kir. Arzenál, a magyar állami bánya- és kohóhivatalok igényelték és több magánvállalat innen szerezte be szükségletét, az iparvasút sínéi is innen kerültek ki,

7. a szeggyár gyártmányait az Allamvasutakon kívül az ország csaknem minden részébe szállították,

8. állandóan bővítették a szénbányászatot, az építő- és tűzálló tégla gyártását,

9. legfontosabb és legnagyobb eredmény az acélgyártás továbbfejlesztése volt; 1882-ben a Bessemer-acélgyár indult, 1896-ban befejeződött az új Martinacélgyár építése. Ez volt az alapja a többi üzem fejlődésének is,

10. az acélöntészet az acélgyártás bevezetése óta annyira tökéletesedett, hogy a diósgyőri acélöntöde az ország legkiválóbb öntödéjévé fejlődött, szakkörök véleménye szerint a külföld is tanulhatott tőle.

Az elért eredményeket és a fejlődést a termelési eredmények táblázata mutatja17 (25. táblázat).

17 Zachár Gyula: Magyarország államilag kezelt vasművei. Államgazdasági Szemle c. havi folyóirat. 1899. évi 15. sz. 689-694. p.

110