Tóth Péter: Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve I. (1569-1600) - Miskolc város történetének dokumentumai 1. (Miskolc, 1990)
A városkönyv restaurálása (B.Balsai Jolán)
Az 1722-1724 közötti időszak városkönyvéhez új, más vízjelű papírt vettek, amelynek ábráját (szintén eredeti nagyságban) közlöm:3 A jegyzőkönyvet végiglapozva nyilvánvaló a mai szemlélő előtt, hogy a bejegyzések nem azt követően készültek, amikor a lapokat már kötetbe kötötték. Ennek a magyarázata egyszerű: a már bekötött lapokra olyan írástükörbe írni, mint ami jelenleg látható, technikailag lehetetlen lett volna. Vastag kötetbe ugyanis a gerincvarráshoz oly közel írni szöveget nem lehet, s ha valaki mégis megkísérelte volna, akkor a lap belső szélénél lévő sorkezdő betűk eltorzult írásképet mutatnának. Ilyennel viszont nem találkozunk sehol sem. Hasonló a helyzet a külső lapszélekre írott betűk esetében is. A lapszéleken ilyen szabályosan írni bekötött könyvbe nem lehet.4 Minden bizonnyal akkor, amikor a köteg(ek)be gyűjtött jegyzőkönyvi lapok felszaporodtak, s egyre nehezebb volt ezt a paksamétát kezelni, a város úgy döntött, hogy bekötteti azokat. Ennek a beköttetésnek az időpontját még csak megközelítően sem tudjuk meghatározni. A jelenlegi kiadásra kerülő 16. századi rész terjedelme 144 oldal. Ez viszonylag nem sok. Ha hozzászámítjuk a mára már elveszett 1554-1568 közötti bejegyzéseket tartalmazó lapokat, akkor sem lehetett lényegesen több 160 oldalnál. Ilyen vastagság még nem tett indokolttá a kor szokása szerint köttetést. Erre talán a 17. század közepe táján kerülhetett sor. Ez a kötés megsérülhetett, s a gyakori forgatástól a belívek közül főleg az első lapok (1554-1568 közötti időszak) szorulhattak megerősítésre. 1721-ben minden bizonnyal az 1554-gyei kezdődő időszak bejegyzéseivel kezdve a köttetést talán 1719-cél zárhatták (eddig azonos vízjelűek a papírok). De nem lehetetlen az sem (ma már eldönteni nem lehet), hogy 1721-gyei zárult a kötet. Az 1721. december 29-i tanácsülés bejegyzése előtt, amikor még a kötéstábla feliratán szereplő Ónodi Szabó István a főbíró, három üres oldalt találunk (788-790.p.). Talán itt végződött az 1721-ben újrakötött kötet. Másként - restaurátor szemmel - nehéz magyarázatot találni az üres oldalakra. Később, a 19. században, az ismételt újrakötésnél - immáron 1569-cél kezdve - egészen az 1724-ig teijedő időszak íveit egybekötötték. A város levelestárának első, 1683. május 1-én készült leltára szerint az iratokat tematikai rendszerű csomókban tárolták. Egyetlen kötetről, így jegyzőkönyvről sem tesznek említést, sőt a felsorolt tematikai egységek közül egyik sem azonosítható a jegyzőkönyvvel.5 A következő leltár 1714. február 27-én kelt. Ekkor már három ládában őrizték az iratokat.6 Mivel mindkét leltár a városkönyv első kötetében bejegyezve 64
