Tóth Péter: Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve I. (1569-1600) - Miskolc város történetének dokumentumai 1. (Miskolc, 1990)
A városkönyv szövege (mai helyesírás szerint) Közreadja: Tóth Péter
244. (78/4) Április 24. Szeder Péterné, Zsófi asszony vallott levelet Szabó Péternek az Szék utcában való házról, melyet adott neki, (tudniillik) Szabó Péternek 20 forintért és 50 dénárért, az áldomását (is) megadván.106 245. (79/1) Az 1585. esztendőben.107 Az egész tanács együtt lévén az Bányai Péter főbíróságában, tudniillik ez személyek: Bányai Péter főbíró, Tejfeles Gergely, Zabari Demeter, Péter kovács, Szabó Máté, Nyírő Máté, Nyíró Szabó János, Tekes Gergely, Szabó Péter, Szabó Miklós (és) Szőcs Kálmán; ezenkívül több nemes személyek: Balázs deák, Pap István, Czikó István, Tárnái Pál, Ötvös János (és) Mihály deák; és az négy esküdt bírák: Gál Balázs, Szabó András, Varga István és Pap Mihály; jövének mielőnkben könyörögni az mészárosok képében ez tiszteletes személyek: Hevesi Mihály pap, az itt való prédikátor, (valamint) Varga Demeter, Bornemissza András, Bakos György és az mészárosok céhmestere, Fűzy Bálint, mikor az törvény őket az város rendelése szerint való rendtartás ellen való igyekezetükre nem eresztette volna, hanem őket törvény szerint meggyőzte volna mindenbe(n). Kiknek könyörgésüket meghallgatván, az felül megnevezett személyek ilyen végezést töttek velük. 1. Hogy az mint az perlekedésnek idején ott fenn, az tiszttartó Albert deák előtt elvégeztük, így, hogy az sokadalom nap előtt harmad nappal a hentesnek szabad legyen behozni a húst, ismét az sokadalom nap után is harmad nappal szabad legyen behozni. 2. Hogy minden héten szereda nap(on) a hentesnek szabad legyen tizenkét óráig behozni a húst, de ha öreg barmot hoz, ökröt vagy tehenet, ha tizenkét óráig el nem adhatná, azután is szabad legyen két óráig árulni, de azután kivigye, ha el nem kelne. Ha penig bárányt hozna be, (akkor) ne legyen szabad tizenkét óránál tovább árulni. (A) címerét adja öt pénzen. 3. Hogy minden nap elég hús legyen, és az reggelre való húst estve vágja meg, az délestre valót (pedig) reggel vágja meg. Ez penig ha így nem lenne, büntetése legyen a bírótól. 4. Hogy szabad legyen a bárány címert pünkösdig a javát hat pénzen árulni, de úgy, hogy a céhmester hozzá lásson, ha megéri. A többit ahhoz képest, amit ér, úgy adják. 5. Hogy böjtben is vágjanak, de arról szabadságuk ne legyen, hogy annyit vágjanak, amennyit ők akarnak. 6. Hogy ha valamelyik a mészárosok közül valamely atyafiat - vagy közülünk valót, vagy penig közönséges embert - bosszúságból vagy megszidalmazna, vagy penig háza népének, vagy (neki) magának húst nem adna, azt megbizonyítván, húsz forint legyen (a) kötele. Viszontag (ha) miközülünk is valamelyik őket ebből ez dologból megháborítaná, ugyanezen 20 forint legyen (a) kötele. Mindezekre az mészárosok szabad akaratuk szerint reá engedtek és (mindezt) jóvá hagyták, és az tanácsot megkövették. - Az mészárosoknak penig (a) neveik ezek: Fűzy Bálint, (a) céhmesterük, Bárius Máté és Fűzy János, (a) dékánjuk, Új Kelemen, Pongorácz Tamás, Her György, Her Balázs, Kis Bálint, Tuba Tamás, Kis Jakab, Dienes Pál, Csorba Jakab, Mészáros Simon, Bősze János, Fehérvári Imre, Kis Antal, Atyai András (és) Kun Márton. - Továbbá az céhmester az bíró híre nélkül ne büntethesse a hentest addig, míg hírré nem teszi az bírónak. 246. (80/1) Zabari Demeter bíróságában, az 1585. esztendőben.108 247. (80/2) Május hónap 2. napján.109 Szikszai Miklós kovács az feleségére, Katalinra, (továbbá) Berzi János, Berzi Benedek, Berzi Katalin és Sós János leánya, Katalin ellenzik az Hatvani Miklós szőlejét, mely vagyon Győr felé, kit Túri Benedeknek elcserélt Czorcz János; Berzi Anna kettő (?) 248. (80/3) Ugyanezek ez atyafiak ellenzik az Borsos Pál fia szőlejét, mely Szőcs Antalról szállott rája, ilyen okkal, hogy el ne adhassák, sem penig az árát el ne költsék. Az penig az (a) szőlő, mely vagyon az Győr felé, annak az szőlőnek fele, melyet Túri Benedeknek cserélt Czorcz János, és vagyon Mészáros Kelemen tutor kezében. Sem el nem cserélhesse. 249. (80/4) Május 13. Csecz Bálint tiltotta az Püspök István jószágát (és) mind(en) örökségét, az míg az ő adóssága ki nem telik. 250. (80/5) (Május) 14. Nyírő János jővén élőnkben az ő fiával, Varga Szabó Jánossal, töttek egymással ilyen végezést, (hogy) az mely házzal az atyja bírt, kinek egy része (az) ősétől maradt volt, az első rész házat adta az ő fiának, ki ősétől maradt: vagy eladja, vagy (a)hová teszi, szabad uraságában (van). "Az hátulsó rész szabad örökségem, kit még az anyjának előtte való szőlőmön szerzettem mind pincéjével össze". 25
