Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)

Z

J__________________________ 1848 nyarán honvédnak állt be, a szabadságharc több csatájában vett részt. A szabadságharc bukása után a piarista rendbe lépett és tanári oklevelet szerzett. 1854-től a rend gimnáziumaiban ta­nított Kolozsváron, Kecskeméten, 1861-től Sátoraljaújhelyen. Itt 1867-ben kilépett a rendből és előbb hivatalt vállalt, majd 1872- től a kiskunhalasi gimnáziumhoz kerül, később újra visszatért Sá­toraljaújhelyre. Szakcikkei, matematikai, nyelvészeti és irodalmi dolgozatai a rend gimnáziumainak évkönyveiben és a Tanáregylet Közlönyében jelentek meg. Szépirodalmi írásait a Zemplén is közöl­te, egy ideig szerkesztette a Zempléni Híradót. Művei : Egyenletek - matematikai dolgozatok /Veszprém 1857/, A határozatlan ige használata a magyarban /Kecskemét 1861/, A sze- mélyragos múlt részesülő és az "által" névviszonyító használata /Kiskunhalas 1877/. Irodalom : Szinnyei 0.: Magyar írók XIV. 1731, Vasárnapi Újság 1904 14.sz, Budapesti Hírlap 1904 91.sz. ZÁDORF AL VI MÁRTON / ? - Sátoraljaújhely, 1711. ? / Református esperes, egyházi író. Életéről keveset tudunk. Hazai iskoláztatása után külföldi egyete­meken tanult, 1688-ban a franekeri, 1689-ben az utrechti egyete­meken. Hazatérve előbb Nagytoronyán, 1699-től Sátoraljaújhelyen református lelkész. 1707-től a Zempléni Egyházmegye esperese lett. Egyháztörténeti munkái, halotti búcsúztatói és egyháztörténeti munkákhoz írt bevezetői ismertek, közöttük nevezetes a Debreceni Ember Pál magyarországi református egyháztörténetéhez írt beveze­tője . Műve : De Deo spiritu in spiritu et veritate adorando /Utrecht 1689/. Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók XIV. 1701, Egyháztörténeti Lex.- 94 ­700.

Next

/
Oldalképek
Tartalom