Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
T
83 T Művei : Üdvözlő irat Szilasy József Zemplén megyei adminisztrátor beiktatására /Sátoraljaújhely 1825/, Sátoraijaújhelyipiarista iskola állapotáról /Sátoraljaújhely 1827/, Székhelyi Mailáth Antal főispán beiktatására írt költemény /Sátoraljaújhely 1830/, Palu- gyay Imre kassai püspök üdvözlése /Sátoraljaújhely 1832/. Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók XIII. 1265-1266. TÁNCZ MENYHÉRT /Pápa, 1743. március 20. - ? / Pálos szerzetes, drámaíró, tanár. 1761-ben lépett a pálos rendbe, Pécsen tanult, Pápán, Pesten és Sátoraljaújhelyen a rend gimnáziumaiban tanított. A szerzetesrend feloszlatása után életéről keveset tudunk, 1787-től Pesten élt. Öt iskoladrámának kéziratát neki tulajdonítja az irodalomtörténet. 1765-ben Sátoraljaújhelyen adták elő Bakhus című mitológiát parodizáló farsangi bohózatát.A József, József és Putifárné története c. drámák feltehetően az ő szerzeményei. Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók XIII. 1282, Borovszky Samu: Zemplén Vármegye 274. TEITELBAUM MÓZES /Sineve /Galicia/, 1760. ? - Sátoraljaújhely, 1841. ? / Rabbi, egyházi író. Fiatal éveiről, neveltetéséről, iskoláztatásáról semmit nem tudunk. A galiciai Sinevéből került Sátoraljaújhelyre 1808-ban. Két vallási irányzatot a chaszidizmust és rabbi- nizmust egyesítette. A chaszidizmus magyarországi elterjesztője. Leszármazottai közül több mint 300 rabbiként működött Zemplénben, Máramarosban, Szatmár és Ugocsa megyékben. A hagyomány szerint a gyermek Kossuthot gyógyította, és megjövendölte történelmi küldetését. Héber nyelvű imakönyvei ma is egyik legkeresettebbek a világon, évente kiadják. Síremléke a sátoraljaújhelyi régi zsidótemetőben van, ahová évente a világ minden részéről zarándokolnak a hívei. Művei : Korban mincha - héber imakönyvj "Máájon tuhajr" /Tiszta forrás/ - az imakönyv függeléke, "Jiszmách Majse" egyházi mű. Irodalom : Schön Dezső: Istenkeresők a Kárpátok alatt /Kolozsvár 1935/, Goldberger Izidor: Teitelbaum Mózes /Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez XVI. 218/, Fülöp László: Sátoraljaújhely 700 éve város /Sátoraljaújhely 1961/ 36.
