Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)

Sz

sz

78

SZEMERE MIKLÚS

/Lasztóc, 1802. június 17. - Lasztóc, 1881. augusztus 20./ Költő, ügyvéd. Tanulmányait Sárospatakon, Eperjesen és Lőcsén végezte. 1827-ben ügyvédi vizsgát tett. A pozsonyi országgyűlésen is részt vett. Többször járt külföldön Bécsben és Olaszországban. 1847 nyarán Kazinczy Gáborral fogadták Petőfit, találkozásuk emlékét a Zempléni Caszinó épületén tábla őrzi. Részt vett a szabadságharcban, s egész életében a Kossuth-i politika, a nemzeti függetlenség tántoríthatatlan híve maradt. A szabadságharc bukása után lírája elkomorul és az addig könnyed, vidám, derűs versei szenvedélyessé, keserűvé váltak. Részt vett Zemplén megye közgyűlésein. Tagja 1863-tól az MTA-nak, a Kisfaludy Társaságnak. A kiegyezés létrehozóival nem ért egyet, visszavonul közéleti tevékenységétől, és lasztóci birtokán él haláláig.

Művei : Szemere Miklós összegyűjtött munkái I-III./Bp. 1882/, Mixtúra - énekes játék - /Sátoraljaújhely 1839/, Kazinczy Ferenc sírjánál /Sárospatak 1860/. Versei megjelentek a Nemzeti Almanachban, a Pesti Divatlapban, a Képes Újságban, a Nemzetőrben, a Divatcsarnokban, a Hölgyfutárban, a Vasárnapi Újságban, az Erdélyi Múzeumban, a Szépirodalmi Közlönyben, a Felvidékben és a zempléni lapokban.

Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók XIII. 674-677, Magyar Irodalmi Lex. III. 187, Reviczky Gyula: Koszorú /1883/, Tóth Lőrinc: A Kisfaludy Társaság Évlapjai /1885/, Perényi József: Szemere Miklós életrajza /Sátoraljaújhely 1897/, Perényi József: Szemere Miklós irodalmi hagyatéka /Irodalomtört.Közi. 1905/, Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig /1959/.

SZEPESI BÚDOG

/Gnézda, 1883. május 2. - Kecskemét, 1962. április 9./ Tanár, író. Iskoláit Iglón, Podolinban végezte. 1899-ben belépett a piarista rendbe,és szerzett latin, német szakos tanári oklevelet. A rend gimnáziumaiban tanított 1905-től. 1933-tól több mint egy évtizeden át Sátoraljaújhelyen tanított. A Szepesi Szövetség alelnöke. Nagy érdemei vannak a szárhegyi Magyar Kálvária létrehozásában 1937-ben. írásai és fordításai a zempléni újságokban, országos lapokban és gimnáziumi évkönyvekben jelentek meg. Iskolai tankönyve-