Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)
I. Rész: Az emberről s holtát követő állapotjáról
amelyre alkalmatos spiritusunk. Lelkünk ekkor szabadabban s tisztábban gondolkodik, mivel az a fluidum, amelynek segéde által percipiált, nem szenved többé munkáiban semmi gátlást. Mit akarunk még többet mondani róla? A Természet magának tartotta fel ezt e részét a maga ökonómiájának; az ő munkái itt éppen azért láthatatlanok, mert fentebb neműek és fontosabbak. Valamint mi tesszük tökéletesebbé a szőlőlevet, midőn, hogy megavulhasson, félretesszük s meg-megtöltögetjük: úgy fog a Természet is bánni a mi fluidumunkkal, melyre oly sok idejét s fáradságát fordította; s hasznát veszi annak idejében, inkább-inkább készítvén el. Megtörténhető, hogy minekutána spiritusunk az atmoszféra csatornáiban a maga elkészülése második grádusát el- érendi, végre abba az éterbe megyen által, mely a mi levegőnkből a világhézagba folydogál, s ott újabb kiterjedést, újabb formákat kap. - Az én filozófiám tovább lépni nem merészel. 16. Hallgatás a természetben Az, ami oly sokakat gyávít el a halállal való megvíváskor, a Természetnek mélységes hallgatása azok felől, amik a láthatatlan világban történnek. Legkedvesebb barátunk kiterítve fekszik előttünk; nevén szólítjuk; nem felel. Eltemetik; mindent tudakozunk felőle: nincs semmi hír! - Ez fáj; ez öldöklő kétségeket támaszt bennünk. Ah! ő nem enyhítné-e bánatunkat, ő nem igye- kezne-e tudósítani állapotja felől, ha még exisztálna? S ha nem tudhatunk semmi bővebbet arról az életről, megtagadhatja-e kegyetlenség nélkül azt a lehetséget az ég tőlünk, hogy valamely úton azt tudhassuk meg lagalább, hogy él, s jól van dolga? Úgy látszik, ez a kívánság nem igazságtalan. És mégis ezt elérni, magyarázgató próbáink s másoknak tapasztalása szerint, merő lehetetlenség. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a vér a durvább erekből a véknyabbakba mégyen által: de nem viszont is. Sőt, az erek oly apró ajtócskákkal bírnak, melyeken a vér gátlás nélkül jöhet előre: de nem hátra is. Tudni való, hogy minden szűk csők beszívják a fluidumot, s hogy a beszívás annál erősebb, mentői szűkebb a cső. Ezt a tapasztalást a fizikában az úgynevezett haj-csőkön, azaz csaknem 20
