Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)
I. Rész: Az emberről s holtát követő állapotjáról
törjük; megtörni pedig néminemű fáradságba kerül, azaz ellenzi megtörettetését. Ha a kenyeret több részekre törjük, látjuk, hogy minden résznek van öszvetartó ereje. Egyszóval azt bizonyítja a tapasztalás, hogy az öszvefüggés ereje a Természetnek minden testein elhatott. Azt is tapasztaljuk, hogy a testnek bizonyos részei szorosabban tartanak együvé, mint ugyanannak más részei. Egy üvegpohár felső széle példának okáért sokkal hamarább törik el, mint feneke. Azt a részt, ahol az öszvefüggés legerősebb, erőpontnak. hívjuk. - Az üvegpohár erőpontját tehát a fenekében kell keresni. Öszvetart a Föld is, és ezt az öszvetartást velünk igenis érezteti. Alig kapjuk fel magunkat fél lábnyira tőle, midőn súlyunk által már érezteti velünk, hogy övéi vagyunk; s azokat, akik el akartak tőle repülni, még mindég láb- vagy nyaktöréssel büntetgette. Kétségkívül a Földnek is van erőpontja, és az talán éppen a középpontjában vagy centruma szomszédságában lesz. Abban, hogy egy testnek egynél több erőpontja lehessen, nincs ellenkezés. Úgy tetszik, az embernek is kettő vagyon. Erei szívében jőnek öszve. Ez az a hely, ahol leginkább érezteti magát a vérnek együvéfolyása. Az agyvelőben, nevezetesen a pineális makkban, inai gyűlnek együvé, melyek testünknek minden részivel közlik az erőt. 7. Öszvevonszás. Visszatolódás A testek öszvefüggése kétféleképpen érezteti magát. Ha kifeszítjük, öszvevonódik. Fogd meg bár a fonal két végét, vond széljel egymástól, s ereszd el hirtelen: meglátod, miként csavarodik egymás felé a két vég. Nyomj öszve valamely testet, s visszatolja markodat. Nyomd a földhöz a kardvas végét, s egyet pattan. Ezt az öszvevonszást s visszatolást nagyobb vagy kisebb mértékben minden testben tapasztaljuk. A testek a magok öszvefüggő erejeket nemcsak saját részeikre terjesztik, hanem azon más részekre is, melyek magokat vélek egyesítik. 9
