Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
Szentpáli István MISKOLC TÖRTÉNETÉBEN A korról és a származásról Polgári idill, századfordulós virágzás és bomlás, világháborús évek és nemzeti trauma - címszavak a korról, amelyhez Szentpáli István élete és munkássága kötődik. Európa még elevenen bírja a XIX. század optimista örökségét, megújul az ipari forradalom, töretlen a polgárosodás és az urbanizáció, valamint a kapitalizmus gazdasági kultúrájának kibontakozása. Ugyanakkor a korszerűsödő világ önbizalma kopik, a modernizáció részleteivel elégedetlen közösségek egyre drasztikusabban igénylik az átrendeződést: az ipari munkásság nyomora mellett az adott politikai kereteket elutasító etnikumok és államok nemzeti törekvése veti újszerű krízisek árnyékát a kontinensre. A permanens fejlődésnek és a szabadság előrehajtó mindenhatóságának hite, a klasszikus liberalizmus elveszíti ökumenikus jellegét. Nyilvánvalóvá válik, hogy a „laissez faire"1 elvben nem csupán a korlátlan érvényesülés és meggazdagodás lehetősége rejlik, hanem szabadsága az elszegényedő tömegek számára mindössze a nyomor és az éhenhalás szabadságát jelenti. Európát tízmilliónál is többen hagyják el a századelő másfél évtizedében, ők és családjaik a kereskedelmi forgalom és az ipari termelés szédítő üteméből fakadó prosperitás vesztesei. A piacmechanizmus mozgatta rendszer demokratizáló hatása és a városiasodás, egyebek mellett azt is eredményezi, hogy A francia kifejezés a mindennemű állami beavatkozást elvető gazdaságpolitika, a klasszikus gazdasági liberalizmus mottója, „hagyja csinálni", „hadd menjen minden a maga útján" jelentéssel. 7
