Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
A köztársaság kikiáltásának ünnepségére Miskolc öt tagú delegációval volt hivatalos. A küldöttség különleges események folytán azonban a várost nem hagyhatta el. Erről a Reggeli Hírlap a következőképpen tájékoztatott: „Ösmeretes, hogy a magyar köztársaság proklamálása holnap, szombaton délelőtt 11 órakor fog végbe menni Budapesten, az országházban. A Nemzeti Tanács budapesti intéző bizottsága Miskolczról meghivta az ünnepélyes aktusra való részvételre Reisinger Ferencet, Szeder Ferencet, Koller Ferencet és Frank Adolfot. Meghivta továbbá a miskolczi kereskedemi és iparkamarát is, hogy egy taggal képviseltesse magát a proklamáció kimondásánál. A kamara Wittich Andor titkárt delegálta az ünnepélyes aktusra, aki azonban a lehetetlen utazási viszonyok miatt nem utazott el, hanem távirati utón jelentette be, hogy szavazatával támogatja a holnap meghozandó proklamációt. Koller Ferenc és Frank Adolf pedig már benne ültek délután fél 4 órakor a Kassa-budapesti személyvonatban, hogy Budapestre menjenek, amikor beérkezett egy Ukrajnából jövő katonavonat hétszáz kiéhezett, félholtra fáradt magyar katonával, akik a Budapest felé induló vonatra átszálltak, minden helyet lefoglaltak és nem engedték meg a polgári utasok elutazását. A két kiküldött is csak az ablakon keresztül tudott vissza jutni a perronra, a folyosó annyira megtelt a két hét óta útra kelt és most is össze zsúfolva utazó katonákkal, akiknek kérését különben teljesen indokoltnak találták. Reisinger Ferenc éppen Budapestren tartózkodik, azért őt táviratilag értesítették, hogy névre szóló meghívást kapott, tehát legalább ő jelenjen meg az ünnepélyes aktusánál a Miskolczi Nemzeti Tanács képviseletében."102 Németország, Ausztria és Csehszlovákia után, 1918. november 16-án Magyarországon is megszűnt a királyság és kihirdették az öt cikkelyből álló néphatározatot, deklarálva, hogy „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság". A háborút követő nemzetközi viszonyok és a magyar társadalomban működő folyamatok nem tették lehetővé, hogy gazdaságilag és politikailag konszolidálódjon a polgári demokratikus kormányzat rendszere. Ki102 Reggeli Hírlap, 1918. november 16. és vö. Beránné Nemes É.-Román J. 1978. II. köt. 93. p. 84
