Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
Szentpáli Istvánt pacifizmusa és a dualizmus politikai rendszerének kiábrándító és tehetetlen utolsó időszaka tette a kibontakozó változás támogatójává. Nem sodródott, tudatosan vállalt szerepet a demokratikus viszonyok között, ellentétben a korábbi közigazgatási elit számos, passzivitásba vonuló tagjával. Vezetésével alakult meg Miskolcon 1918. október 31-én a helyi Nemzeti Tanács. Végrehajtó Bizottsága „dualista" szisztémával kezdte meg működését: a polgárságot képviselte elnökként Szentpáli és dr. Barta Jenő titkár, a munkásságot reprezentáló kollégáik pedig Reisinger Ferenc, mint társelnök, illetve Groszmann Zsigmond társtitkár voltak. Szentpáli üdvözlő gondolatait az alábbiak szerint rögzítette az új hatalmi szerv jegyzőkönyve: „nagy feladatok és felelősség vár azokra, akik az ügyek vezetését átvették. Úgy a szervezett munkásságot, mint a polgárságot kéri, hogy vállvetett munkával dolgozzunk azon, hogy a ránk váró feladatokat megoldhassuk. Az átalakulás első legfontosabb feladata, hogy a közrendet, a személy- és vagyonbiztonságot fenntartsuk".98 A polgár- mester céljai nem, csupán a körülmények változtak. Szentpálinak továbbra is a város érdeke volt a legfontosabb, hogy a hazatérő katonák visszatérhessenek a civil életükbe, a lakosság minél kevesebbet nélkülözzön, és a közrend fennmaradjon a nehezen kiszámítható viszonyok közepette is. November elsején, délután három órakor választás erősítette meg a Nemzeti Tanács tagságát: Szentpálit és Rei- singert az elnökségben, Bartát és Groszmannt a titkári pozícióban, valamint 15-15 képviselőt a választmányban polgári, illetve munkás részről. A hozzászólások némelyikéből körvonalazódott a demokrácia „kisiklása", már a megalakulás alkalmával hangsúlyozta az egyik - munkásságot képviselő - résztvevő, hogy „ezen dicsőséges forradalomban tulajdonképpen a szervezett munkásság az ő fegyelmezett tömegével, míg ellenben a polgárságnak csak egy kis harcos töredéke, a radikális polgárság vett részt".99 A hangulat mégis, alapvetően bizakodó volt. 1918. november 15- 16-án döntés született Magyarország államformájáról. Miskolc két fórumán is biztosította támogatásáról Károlyi Mihály rendszerét. A tör9S B.-A.-Z. m. Lt. XVI. 1. jegyzőkönyv, 1918. október 31. 99 B.-A.-Z. m. Lt. XVI. 1. jegyzőkönyv, 1918. november 2. 82
