Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
Szentpáli jelöléséről: „ha nem a politika szemüvegén nézzük a holnapi választást, minden miskolczi polgárnak csak örülni kell, hogy ez így történt, mert biztató jel a jövőre. A nagy politika mindenkor szenvedélyes vitákra, izzó gyűlöletre, csaknem ellenségeskedésre vezette a város polgárait, nem látván be, hogy az örökös harc helyett sokkal nagyobb, fontosabb feladat vár mindnyájunkra, akik ezt a várost naggyá, hatalmassá szeretnénk emelni. A kölcsönös megértés, egymás megbecsülése, közös munkája az, amely Miskolcz város haladásához vezet. Ezért esik nekünk is jól a holnapi választás, amely előjele ennek az iránynak, s amely Szentpáli István nevéhez fog fűződni, aki díszes polgármesteri állását a képviselőséggel cseréli fel, azért, hogy a liberalizmus zászlója alatt harcolva, elősegítse a nemzeti kultúrát, az ipart, kereskedelmet és ezzel a magyar városok fejlődését, amelyek összességükben az ország javára válnak".68 Az egyetlen jelöltet felvonultató választás előestjén, a Korona Szállóban adott vacsorát Szentpáli István tiszteletére a miskolci Nemzeti Munkapárt. A rendezvényen ezernél több választó vett részt és jelen volt az alispán a vármegyei tisztikarral, a város teljes vezetése, a függetlenségiek távolléte pedig csak „érthető politikai okokból történt, de bizonyos, hogy lélekben ők is ott voltak, mert meg vannak győződve arról, hogy dr. Szentpáli Istvánban városunk nem olyan képviselőt fog találni, aki az ellentéteket kiélesíti, hanem aki az egymás jobb megértését fogja előmozdítani".69 Másnap, 1911. november 15-én a régi református főgimnázium (napjainkban a Herman Ottó Múzeum) épületében, Miskolc város déli kerületének országgyűlési képviselőjévé választották Szentpáli Istvánt. Általános lelkesedés, Treuga Dei70 * övezte a fenti eseményeket, sokaknak mégis az volt a benyomása, hogy Szentpálit fel -, még inkább kihasználja saját céljaira a politika. Az érintett maga valóban nem úszott a boldogságban. Programbeszédeiben kerülte a - korában olyannyira jellemző - érzelmi motívumokat. Érdekesen indokolta a város felé a felkérés elfogadását, fő érvként kiemelte, hogy az „egés68 Ellenzék, 1911. november 14. 69 Ellenzék, 1911. november 14. 70 Treuga Dei - latin szóösszetétel a harc és viszály ideiglenes felfüggesztésére, a középkorban kiátkozással büntették, aki fegyvert fogott a treuga dei időszaka alatt. 59
