Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István Miskolc történetében

Szentpáli jelöléséről: „ha nem a politika szemüvegén nézzük a holna­pi választást, minden miskolczi polgárnak csak örülni kell, hogy ez így történt, mert biztató jel a jövőre. A nagy politika mindenkor szen­vedélyes vitákra, izzó gyűlöletre, csaknem ellenségeskedésre vezette a város polgárait, nem látván be, hogy az örökös harc helyett sokkal nagyobb, fontosabb feladat vár mindnyájunkra, akik ezt a várost naggyá, hatalmassá szeretnénk emelni. A kölcsönös megértés, egy­más megbecsülése, közös munkája az, amely Miskolcz város haladá­sához vezet. Ezért esik nekünk is jól a holnapi választás, amely előjele ennek az iránynak, s amely Szentpáli István nevéhez fog fűződni, aki díszes polgármesteri állását a képviselőséggel cseréli fel, azért, hogy a liberalizmus zászlója alatt harcolva, elősegítse a nemzeti kultúrát, az ipart, kereskedelmet és ezzel a magyar városok fejlődését, amelyek összességükben az ország javára válnak".68 Az egyetlen jelöltet felvo­nultató választás előestjén, a Korona Szállóban adott vacsorát Szent­páli István tiszteletére a miskolci Nemzeti Munkapárt. A rendezvé­nyen ezernél több választó vett részt és jelen volt az alispán a várme­gyei tisztikarral, a város teljes vezetése, a függetlenségiek távolléte pedig csak „érthető politikai okokból történt, de bizonyos, hogy lé­lekben ők is ott voltak, mert meg vannak győződve arról, hogy dr. Szentpáli Istvánban városunk nem olyan képviselőt fog találni, aki az ellentéteket kiélesíti, hanem aki az egymás jobb megértését fogja elő­mozdítani".69 Másnap, 1911. november 15-én a régi református fő­gimnázium (napjainkban a Herman Ottó Múzeum) épületében, Mis­kolc város déli kerületének országgyűlési képviselőjévé választották Szentpáli Istvánt. Általános lelkesedés, Treuga Dei70 * övezte a fenti eseményeket, sokaknak mégis az volt a benyomása, hogy Szentpálit fel -, még in­kább kihasználja saját céljaira a politika. Az érintett maga valóban nem úszott a boldogságban. Programbeszédeiben kerülte a - korában olyannyira jellemző - érzelmi motívumokat. Érdekesen indokolta a város felé a felkérés elfogadását, fő érvként kiemelte, hogy az „egés­68 Ellenzék, 1911. november 14. 69 Ellenzék, 1911. november 14. 70 Treuga Dei - latin szóösszetétel a harc és viszály ideiglenes felfüggesztésére, a középkorban kiátkozással büntették, aki fegyvert fogott a treuga dei időszaka alatt. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom