Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
lelnökölt az árvaszékben is, ezért korábbi munkaritmusának megmaradt jellemző gyakorlata, a szakmai tanulmányú taka t kizárólag szabadsága heteiben tudta programjába iktatni. A reá váró feladatok sorában a város jogi státuszának kérdése volt az elsődleges, Miskolc ugyanis a XVIII. század elejétől-közepétől törekedett a települési hierarchia elitjét alkotó szabad királyi -, 1870 után törvényhatósági joggal felruházottnak mondott, valódi önkormányzattal bíró városok közé emelkedni. A státusz ügye nagyban függött az országos politika változásaitól, mindenkori állásától. Bán- ffy Dezső miniszterelnök 1897-ben, tehát még Soltész Nagy Kálmán polgármesteri időszakában elismerte, hogy jogos Miskolc igénye a törvényhatósági rangra, a kérdést nagyobb összefüggéseiben kívánta rendezni és egy előkészületben lévő közigazgatási törvényre hivatkozva kérte a nála vizitáló városi vezetők türelmét. Kormánya 1899 februárjában megbukott. Utódja, Széli Kálmán miniszterelnök (egyben belügyminiszter) előtt 1902-ben vázolták a városatyák Miskolc problémáját, ígéretben ott sem volt hiány, viszont egy éven belül, 1903 nyarára Széli Kálmán kabinetje is leköszönt. Szentpáli első polgármesteri próbálkozásai sem eredményeztek áttörést, 1904 augusztusában mindössze arról számolhatott be a képviselőtestület előtt, hogy a „vezetése alatt küldöttség tisztelgett a belügyminiszternél a város törvényhatósági jogállásának mielőbbi kivívása érdekében. A belügyminisztérium vezetésével megbízott Miniszterelnök Úr (Khu- en-Héderváry Károly) nem tett ugyan határozott ígéretet a város régi kívánságát illetőleg, de minden esetre kimutatta, hogy igaz jó akarattal és érdeklődéssel viseltetik a kérelem kedvező elintézése iránt".44 A valódi változás az alkotmányos válság időszakát követően, a Fejérváry-féle „darabont" kormány kapitulációja nyomán beiktatott koalíciós kabinetnek köszönhetően bontakozhatott ki. Miskolc és különösen Szentpáli István ráérzett a kedvező fordulatban rejlő lehetőségekre, a polgármester 1906. április 18-án, egy héttel Wekerle Sándor miniszterelnöki kinevezését követően indítványozta, hogy „bár szokatlan dolog, de tekintettel arra, hogy a nehéz idők után nemzetünk legjobbjaiból álló kormány kinevezése az egész « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 155/1904. 42
