Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
gár vállára nehezedett. A beérkező információkat feldolgozták, továbbították, írták a fogalmazványokat, lényegében ők bonyolították a kamarai levelezést, így a gyakorlatban feleltek a hatóságokhoz, társkamarákhoz, iparosokhoz és kereskedőkhöz fűződő kapcsolatok rendjéért. Az iroda sine qua non-ja a naprakész nyilvántartások rendszere: táblázatos kimutatást vezettek az iparosokról (Borsod, Gömör, Heves vármegyék vízszintes tengelyére merőlegesen sorolták fel ábécé rendben a különféle foglalkozásokat, a mezőben megadva az adott vármegyéhez tartozó szakmabéliek számát), az alakuló és megszűnő cégeket regisztrálták a törvényszéki értesítéseknek megfelelően, a kamarai illetékek befizetését ellenőrizték és jelezték az illetékes adóhivatalnak az esetleges hátralékokat, valamint külön hivatalban jegyzőkönyvezték a bemutatott védjegyeket és mintadarabokat. A védjegyek felügyeletét kamarai feladatként tárgyalta már az 1868. évi VI. törvénycikk, azonban nem megfelelő részletességgel, ezért új jogszabály, az 1890. évi második törvény pontosította a funkció meghatározását. Ennek értelmében, a védjegyekről kiállított jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kellett az adott védjegy küllemének és használati módjának leírását, az áru és a gyártó megnevezését, a regisztrálás helyét és időpontját. A kamarai nyilvántartásba iktatott védjegy alkalmazhatóságáról - öt forint lajstromozási díj és ötven krajcár illeték fejében -, bizonyítványt nyert a lajstromoztató. A procedúrát kizárólag egy külön erre a feladatra (is) felesküdött kamarai alkalmazott bonyolíthatta. Dr. Szentpáli István volt a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara első hivatalos védjegylajstromozója, ilyen minőségben tett esküt a tagság 1890. október 16-án megtartott rendes ülésén: „Én, Dr. Szentpáli István esküszöm a Mindenható Istenre, hogy az áruvédjegyek lajstromozása körül, amiket az 1890. évi II. törvényczikk s az ennek végrehajtására vonatkozó rendeletek értelmében a miskolczi Kereskedelmi s Ipar Kamara megbízatásából teljesítek: mindenkor részrehajlatlanul és lelkiismeretesen fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen".27 A titkár, mint jegyző és előadó szerepelt a kamarai üléseken. Szentpáli és Sugár igyekeztek elosztani egymás között a különböző 27 Az iratot közli: G. Jakó M. 1997. 7-53. p. 29
