Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István Miskolc történetében

mara kerületéhez tartozó rozsnyói Markó testvérek bőrgyárára és Kálnai Lipót miskolci kesztyűgyáros szereplésére. Különösen érde­kesnek találta a gépeket bemutató szekciót, de a kiállítás egészét hasznosnak értékelte, amint mondta „nemcsak azért, mert bőrgyáro- saink igen jelentékeny számban voltak képviselve, hanem azért is, mert a tanulmányozandó bőriparunk hanyatlására nézve is követ­keztetést vonhatott le, s másrészről azon előfeltételek és követelmé­nyekre is felvilágosítást szerezhetett, amelyektől bőriparunk fellen­dülése s az ezzel foglalkozó kisiparosainknak a bukástól való meg­mentése remélhető volna".24 Szociális tartalommal átszőtt gondola­tainak végkövetkeztetése, hogy az iparág elmaradottságát, a jobb minőséget, olcsóbban produkáló külföldi gyáripar elviselhetetlen versenye okozza s a felzárkózás gépesítéssel valósulhat meg, a kis­iparos pedig csak iparszövetkezetek alakításával juthat korszerű be­rendezésekhez. A budapesti kiállítást Szentpáli szeptember 21. és 23. között ta­nulmányozta, aztán október 8. és 12. időtartama alatt a középkeres­kedelmi iskola igazgatójával, Gálffy Ignáccal, az iskola két tanárával és húsz, harmadéves diákjával tett kirándulást Gömör vármegye ipari körzeteiben. Kamarai titkári és tanári minőségben is érintett volt Szentpáli, hiszen 1890. szeptemberétől irodai munkájával egyidejű­leg, a középkereskedelmi iskola felügyelő bizottsága az intézmény tanárává választotta és a harmadévesek osztályfőnökeként kezdett jogi tárgyakat oktatni.25 Összefért a két funkció, mivel a miskolci Ke­reskedelmi és Iparkamara volt akkoriban a Középkereskedelmi - és Ipariskola fenntartója. A sokat idézett kamarai alaptörvény, az 1868. évi VI. törvénycikk kiemelkedő szerepet szabott a kereskedelmi szakoktatás megszerve­zésében, kibontakoztatásában a kamarákra. Hosszas előkészítés után, 1885-re fogalmazódott meg a Vallás- és Közoktatási Minisztérium szabályzatai szerint kiépülő, háromfokozatú kereskedelmi iskolák végső rendszere. Ennek megfelelően alakultak az alsó fokú képzés befogadására az ún. tanonciskolák. Középkereskedelmi iskolákat ön­24 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 1. dob. jegyzőkönyv 1890. okt. 16. » B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 58. 21. köt. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom