Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága

Tapolca, fürdőrészlet, 1927 csatornákat, valamint a zárt és nyitott fürdőket, valamennyi ezekhez kapcsolódó építményekkel. A térkép egyben mutatja a tó környéké­nek „laza" beépítettségét, azt az állapotot, amelyből néhány évtized múlva kialakul a közelmúlt, vagy napjaink túlzsúfolt építészeti képe, a sokak által kritizált településszerkezet. A századforduló állapotát rögzítő térképről könnyű visszaidéz­ni a XVIII. század eleji állapotokat, amelyek rekonstruálásában a fennmaradt iratok, levéltári dokumentumok nem kis mennyiségben állnak rendelkezésünkre. A várost új vízvételi lehetőséghez juttató szerződés megfogal­mazza: e püspökség hozzájárul ahhoz, hogy Miskolc a megvásárolt területeken túl, a püspökségi ingatlanokon átvezetheti a vízvezetéki csöveket. A megvásárolt területet kölcsönösen védik, attól két kilo­méternyi távolságra közfürdőt senki sem létesíthet. A városnak arra kellett kötelezettséget vállalni, hogy a víznyerésen túl, más vállalko­zásba nem kezd, így pl. nem nyit kőbányát. A területrendezés során kitermelt követ csak a fürdő állagának megőrzésére, esetleg a parki utak burkolására lehet felhasználni. Mivel a tapolcai kőbánya már üzemelt, megállapodásban rögzítették, hogy az iparvasút számára köl­csönös egyetértéssel egy 12 méter széles sávot fenntartanak. A szer­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom