Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága
írásnak megfelelően elkészítette az építési terveket, amely helyrajzból és szelvényrajzokból állt. (A jóváhagyott tervek sajnos elvesztek, így a korabeli tudósítások pótolják a dokumentációból szerezhető információkat.) A vasút megépítése és működtetése részvénytársaságot kívánt. A Miskolc-diósgyőri helyi érdekű vasút részvénytársaság így alakult meg 1905. november 18-án, s színhelyét Miskolcra tette. A részvényesek között volt Miskolc város és Diósgyőr község, Borsod vármegye, az állami vasgyár, a kereskedelemügyei minisztérium, s természetesen néhány magánvállalkozó. Elsősorban a gyári munkáslétszám növekedése, a két település között kialakuló áru- és piaci kapcsolatok miatt a vasút jó vállalkozásnak ígérkezett. A háború előtti években az évi utaslétszám, illetve a személyforgalom lényegesen meghaladta a negyedmilliót. A háború évei alatt - miután a gyár hadiüzem volt és folyamatosan termelt - a részvénytársaságnak nem voltak különösebb működtetési zavarai. A háború után sikerült átminősíttetni a vonalat, vagyis a „helyi érdekű vasút"-ból „közúti vasút" lett, ami azt jelentette, hogy nem kellett a meglehetősen nagy summát jelentő útadót fizetni. így nyílt meg a lehetősége annak, hogy 1925-1927 között végrehajtották az első síncserét. (Ez egybeesett a gazdasági fellendülés, illetve a Speyer-köl- csön városi felhasználásával, amelyet elsődlegesen az infrastruktúra javítására vett fel a város.) A villamosközlekedés történetében lényeges dátum 1932., amikortól közvetlenül, tehát a Szent Anna térig átszállás nélkül lehetett a két végállomás között közlekedni. A második világháború évei alatt rendkívüli mértékben megnőtt a személyforgalom. A közlekedés csupán 1944 novemberében, a légitámadások, bombázások hatására állt le, s kb. egy hónapig szünetelt. 1944. december 21-től újra jártak a villamosok a Szent Anna templom és a vasgyár között. 1945. január 1- től, Nagy-Miskolc „létrejöttétől" Diósgyőr szerves része lett Miskolc- nak, így a városrendezési elképzelésekben nemcsak a Győri kapu két oldalának beépítése, hanem a villamosközlekedés meggyorsítása, Miskolc és Diósgyőr között a kettősvágányú villamosközlekedés kialakítása lett a fontos feladat. 135
