Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága

utcát viszont 20 méterre kiszélesítették, s a további beépítést ez a tömb határozta meg. Az épület tervezője Weil Rezső budapesti mérnök, építésze pedig a miskolci Feldmannn Mór volt. Az épület erős homlokzati tagolása nemcsak most feltűnő, hanem akkor olyan kirívó volt, hogy bírálatok tüzébe került. A Dózsa György utcai szakaszon egy 4,6 méter hosszú és 50 cm kiugrású, a Fazekas utcai szakaszon a keleti és nyugati végén 6,5 m hosszú és 40 cm kiugrású, a főbejáratnál 16 méter hosszú és 1 méter kiugrású rizalitot terveztek. Szűcs Sándor, a város főmérnöke védte meg a tervet, mert véleménye szerint „a Fazekas utczai 73 44 mtr. hoszszu homlokzat monumentális kiképzése egyenesen megkívánja a homlokzat ilyen erős tagolását."

A pénzügyigazgatóság harmadik emelet ráépítés tervrajza, 1923

Az akkor kétemeletes épület a hatalmas saroktelek 25 százalékát foglalta el. 8 speciális pincét, 67 szobát, s egyebek mellett 4 fürdőszobát, 9 konyhát alakítottak ki a több, mint 130 helyiséget magába foglaló épülettömbben. A tervezőnek speciális igényeket is ki kellett elégíteni.

Az épület első emeletén a pénzügyigazgatóság, a másodikon a számvevőség kapott helyet. Két önálló lakosztályt is terveztek, az egyik a pénzügyigazgatóé, a másik a dohánybeváltó főfelügyelőjéé volt. Az építkezés dokumentumaiból kitetszik, hogy 1912 augusztusában kezdték a falazást és decemberben már tető alatt volt az épület. A külső és belső vakolási munkákhoz 1913 márciusában kezdtek. A

132