Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága

keleti világítással, a belső oldalon a tantermek előtt végig húzódva és kettős ablakokkal zárt kényelmes és világos folyosókkal nyert elhelyezést. - A két utcza találkozásánál a levágott sarok képzésben, mely az épületnek csaknem középrészét képezi, elhelyezést nyert a gyalogbejáró belül tágas előcsarnokkal és három karú kényelmes főlépcsőházzal. - Az épületnek ily módon való megoldásával és kiképzésével (:magyaros modorú díszítéssel:) a tetőn a tervezett 2 db tetősisakkal középület jelleget nyer. - ... Földszinten a levágott sarokrész tengelyébe lett elhelyezve a főbejáró, azon belül az előcsarnok és a főlépcsőház, melyen szintén magyaros modorban nyernek lehető simán csinos kiképzést. - Az előcsarnokból két oldalán egy-egy folyosó nyílik, melyek a középrészt az oldalszárnyakkal összekapcsolják... Az utczai és udvari homlokzat-kiképzés kőlábazattal a mezők román czement vakolással (színezés nélkül) nyers modorú szegélyezéssel és majolikadíszítéssel terveztettek, az összes esőnek kitett pár- kányzatok horgony-bádog befedést nyernek.

Az udvar Szent István utca felőli oldalán kocsi és gyalogjáróval vasrácsos kerítést nyer, míg a többi részen betonba ágyazott hengerelt vas oszlopokkal ellátott horganyzott sodrony háló kerítés (alsó deszka lábazattal) lett tervezve." Ennek a műszaki leírásnak megfelelően valósult meg az épület, amelynek ünnepi átadására Miskolc önálló törvényhatósággá válása évében, s Szentpáli István első polgármestersége idején került sor.

„MAGYAR KIR. ÁLLAMI FIÚ FELSŐKERESKEDELMI ISKOLA" (A MAI BERZEVICZY KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAK- KÖZÉPISKOLA) (1908-1909)

Miskolc XIX. századi leírásai és térképi ábrázolásai a minorita rendházzal szemben, a mai Nemzeti Bank és a Kereskedelmi Szakközépiskola helyén a város egyik legnagyobb alapterületű barokk épületcsoportját jelzik. Ez az ún. Fáy-kúria és melléképületei, amelyeket az 1848-1849-es szabadságharc után katonai kórházzá alakítottak. 1858-ban aztán a Tetemvárról ténylegesen ideköltözött, s az Erzsébet kórház megnyitásáig, 1900-ig itt működött a városi közkórház. A kór128