Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága
mei, de ne panaszképpen legyen mondva, - minden anyagi haszon nélkül. Tizenhárom év alatt 863 leánynövendék nyert tőlem oktatást." Karacs Teréz nemcsak a miskolci, hanem a nemzeti nőnevelés és művelődés magas kort megért, önzetlen szolgálója volt. 1808-ban Pesten született egy európai hírű rézmetsző és egy nagyműveltségű írónő, Karacs Ferenc és Takár Éva gyermekeként. A pesti családi otthon a főváros akkor legműveltebb szellemű házai közé tartozott. A társasági összejövetelek gyakori vendége volt a kor nagyságai közül Virág Benedek, Fáy András, Vörösmarty Mihály, Garay János, de Vajda Péter és Kölcsey Ferenc is. Karacs Teréz írásai (elbeszélések, nőneveléssel kapcsolatos értekezések, színdarabok) 17 éves korától jelentek meg. Sok helyre hívták nevelőnek, hogy elveit a gyakorlatban is megvalósíthassa. Egy Pestre szóló meghívásnak azért nem tett eleget, mert korábban Miskolcra tett ígéretet. Természetesen ekkor még nem tudhatta, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá itt. Palóczy Lászlónak írt egyik levelében a következőket fogalmazta meg: „Az én életem rövid (s könnyebbsze- rűleg is fönntartható, mint ezen a pályán), de ezen intézetnek élni kell még soká; s azért szükséges alapján úgy megerősíteni, hogy azt ne egyedül, egyéni buzgóság, hanem anyagi erő is támogassa ... Midőn tehát bátor vagyok az intézet erősítését alázatosan kérni, nem a magam helyzetét akarom kényelmesebbé tenni." A szabadságharcot, majd az elnyomatás éveit követően - miután 1853-ban kétkötetes munkája megjelent Miskolcon - 13 éves pedagógusi munka után lemondott státusáról. Kolozsvár, majd Pest következett, ahol házról házra járva vállalt nevelői munkát. 1877-ben Halasra költözött, majd innen testvére fiához, Békésre. 1885-ben vonult vissza, s itt Békésen halt meg 1892-ben. Sírhantján hatalmas gránitkövet állíttatott a nőegylet a következő felirattal: „a magyar pedagógia apostola." Az épület, amelyet Karacs Teréz elhagyott, arra várt, hogy adományok és alapítványok segítségével még működhessék. Részben a tanulók számának növekedése, másrészt az épület állagának romlása, s természetesen egy újabb nagyösszegű támogatás eredményezte, hogy 1905-ben megszületett az új iskola felépítésére vonatkozó döntés. Az iskola díszes épületének tervét Korrach Miksa és Horváth 121
