Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága
SZANATÓRIUM ÉS VÍZGYÓGYINTÉZET (1904) Az 1900-ban felavatott Erzsébet kórházzal szemben, az Avas domb Hejőcsaba felé eső keleti nyúlványán egykori szőlőskertek közepén 1904-ben épült fel egy magánszanatórium. Ez összefüggött a párás Tapolca és a különleges növényzetű Avas gyógyulást segítő levegőjével és környezetével. (Az 1920-as években komoly tervként fogalmazódott meg egy orvosi egyetem Avasra történő telepítése.) A szanatóriumot Egri Miksa építtette, s később a miskolci zsidó közösség úgy döntött, hogy ezt továbbfejlesztve át kell alakítani a Szentegylet, vagyis a miskolci Chevra Kadisa kórházává. 1907-ben megalakult egy részvénytársaság, amely a szanatóriumot és a telken épült izraelita kórházat megvásárolta, azt kibővítette, s felekezeti intézményegyüttesként megnyitotta. Miskolc monográfusa, Szendrei János írja, hogy 1910-ben a belügyminisztérium megengedte, hogy az intézetben elmebetegeket is ápolhassanak.113 A Szentpáli első polgármestersége idején épült gyógyintézet és szanatórium 1920-1921-ben (második polgármestersége idején) a miskolci és a Miskolcra érkező képzőművészek fellegvára lett. A két épületben alakult meg és kezdte el működését a Miskolci Művésztelep. A művésztelep „helyhez kötésében" a kultúrabarát polgármesternek és a Közművelődési Egyesület Képzőművészeti Osztályának közvetlen, személyes köze is volt. Az 1904-ben épült gyógyintézet fontos a miskolci fürdőkultúra alakulásában, alakításában is. A korabeli leírások szerint a domboldalon egymás mögé épült objektumok közül a Csabai kapu nyomvonalára homlokzatával néző első épületben volt a fúrott kútból táplálkozó gyógyintézet különböző alapterületű - feltehetően rituális - fürdőhelyiségekkel, szánsavas fürdővel, száraz „hőlég-fürdővel", masszázs-szalonnal, iszappakolásos és villanyárammal masszírozó részlegekkel, valamint tornateremmel. Az intézetben 10 betegszoba fogadta a rászorulókat. A második épületben egyszerre negyedszáz ideg- és kedélybeteget tudtak gyógyítani. A gyógyintézetben 11 fős szakszemélyzet, s hasonló létszámú segédszemélyzet dolgozott. 113 Szendrei J. 1911. V. köt. 535. p. 118