Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága

hagyását igénylik, hozzá terjesztendők fel jóváhagyás végett; a megyei gyámság fenntartása tehát ily szempontból indokolt nem lehet.

Jogos a város törekvése a nemzeti politika szempontjából is s talán nem csalódunk, ha a leghazafiasabb kormányban bízunk, hogy ezen szempont sem fogja figyelmét elkerülni.

Szinmagyar városunk ugyanis hosszas küzdelmek után mai napig sem tudta elérni azt a reá nézve kedvező közjogi helyzetet, melyet a nemzetiségi vidékek jelentéktelenebb városai gyakorolnak, igy pl. Zornbor 31%, Újvidék 35%, Sopron 38%, Selmecbánya 19%, Versec 10% és Pancsova 14% magyarsággal.

Az önállóságra városunknak nagy szüksége van.

A törvényhatósági jog után Miskolc város közönsége nemcsak azért áhítozik, mert az őt jobban megilleti, mint azon városok nagy részét, a melyek azt évtizedek óta élvezik; az egyéni törekvések rugóira tekintve nem nagyrá- vágyásból, hanem azért, mert annak szükségét régóta s gyakran erősen érzi, mert ahhoz fontos érdekei fűződnek, a melyeket a jelenlegi alárendelt helyzet állandóan kérelmez.

Nagy érdeke városunknak az, hogy az országos kormánynyal közvetlenül s nem pedig a törvényhatóság s illetve ennek első tisztviselője utján érintkezzék. Temérdek azon ügyek száma, melyekben a városnak az egyes ministerektől kell kérelmezni, a felsőbb jóváhagyást kikérni, — mindezen felterjesztések az alispán, vagy a törvényhatósági bizottság közvetítésével és véleményével jutnak el illetékes helyekre.

109