Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig

A FEUDALIZMUS ÉVSZÁZADAI A kezdetektől 1711-ig

Az újhelyi ember mindig büszke volt városára; fekvésére, hangulatos utcáira, ódon épületeire, gazdag múltjára, a szólókból sajtolt királyi nedűre.

725 esztendővel ezelőtt keltezték a városjogot adományozó kiváltságlevelet s ez az évforduló a történészeket is számvetésre készteti .

Sátoraljaújhely belterületének és határának tervszerű és alapos régészeti átvizsgálására /terepbejárására és ásatásokra/ mindezidáig nem került sor. Ennek következtében az írásos források viszonylag tömeges megjelenése - a XIV. század - előtti időszakról nagyon keveset tudunk, s a XVIII. századi első részletes térképeket megelőző korok helyrajzát illetően is jobbára találgatásokra vagyunk utalva.

A szomszédos Bodrogköz gazdag leletanyaga ismeretében aligha tekinthető merésznek az a feltételezés, hogy a Sátorhegyek vidé-, kén, a Ronyva és a Bodrog övezte lankákon is megtelepedtek honfoglaló eleink. Ez természetesen mindaddig feltételezés, míg a régészet hiteles leletanyaggal nem igazolta.

A XI-XII. századból hiteles írásos forrásunk nincs a mai Sátoraljaújhely területéről. Kérdéses, hogy Anonymusnak az az adata, a- mely szerint I.András király /uralkodott: 1046-1060/ a Sátor-hegyek és lolcsva vize közötti területet királyi birtokká tette, megfelel- e a valóságnak, hiszen az állítólagos tény és a Gesta keletkezése között csaknem másfél évszázad telt el. Annyi bizonyosnak látszik viszont, hogy a Gesta keletkezésének idején, a XII-XIII. század fordulóján a mai Sátoraljaújhely területe királyi birtok, amely a pataki erdőispánság területéhez tartozott.

1