Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Kováts Dániel: Az iskolaügy múltjából

által meghatározott irányzatok szabták meg az iskola tartalmi munkáját is.

A gimnáziumban is, de a nem felekezeti fenntartású kereskedelmi iskolában is meghatározó szerephez jutott a vallás-erkölcsi nevelés. Ez természetesen nem helyi jellegzetesség, egész oktatásügyünket ez jellemezte az adott időszakban. A kor ideológiájának másik meghatározója a nemzeti érzés, amely persze a különböző időszakokban lehetett haladó hatású, de lehetett a haladás gátja is.

A piarista gimnázium történetének egyes szakaszaiban az idealista világnézeti beállítottság ellenére is hangsúlyt kapott a természettudományok korszerűnek mondható oktatása. Felfogásukban, módszereikben általában az élvonalban haladtak; ez magyarázza, hogy a magyar közoktatás első átfogó szabályozása a piarista oktatási tapasztalatokra épült. ,

1777-ben jelent meg Mária Terézia királyi rendelete, a Ratio Educationis /magyarul: A nevelésnek és a közoktatásnak ügyrendje Magyarországon és kapcsolt tartományaiban/. Ez a szabályzat határozta meg az iskolatípusok szervezeti rendjét és tanítási anyagát. A középiskola városunkban is az előírások szerint öt osztályos volt, a három grammatikai osztályt két gimnáziumi humánus osztály követte. Deákos iskola volt ez, egyik fő célja a tisztségviselők kinevelése, a latinos műveltség kialakítása.

II.József idején is ez a rendelkezés maradt érvényben, a felvilágosult uralkodó az általános tankötelezettséget szorgalmazta, bizonyos mértékben korlátozta a nemesség művelődési előjogait: tandíjat vezetett be a gimnáziumban, ösztöndíjat létesített a szegények gyermekei számára. Németesítő törekvéseinek egyik megnyilvánulása viszont, hogy nem járhatott gimnáziumba, aki nem tudott írni és olvasni németül.

1806-ban I.Ferenc adta ki a II. Ratio Educationis-t. Az elemi

48