Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Hőgye István: Eseménytörténet 1711-1849-ig
1780-ban a város elöljárósága megtiltotta, hogy az új lakóházak tetejét náddal, zsúppal fedjék és a városképet rontó apró főtéri házakat leromboltatta. Az állandó megyegyűlésekre érkező birtokosok, hegyaljai szőlőtulajdonosok szép, tágas házakat kezdtek építeni és a város egyre szépült, építményekben gazdagodott. 1784-ben a reformátusok új temetőt nyitottak, új híd épült a Ronyván vámházzal, ahol a Felvidékről érkező vásárosokat vámolták. A főbb utcákat, a templom körüli teret és a Patak felé vezető utat rabmunkával kiköveztették. II.József iskolareformjainak hatására Török Lajos és Kazinczy Ferenc tanfelügyelők felhívására a város elrendelte 1786-ban az iskolások összeírását. 1785-től már zsidó iskola is működött a más felekezetűeké mellett és "nemzeti" állami iskola alakult. A türelmi rendelet nyomán a reformátusok templomot építtethettek, a gyülekezetnek egy időben Kazinczy Ferenc főgondnoka volt. f A város határából II.József császár svábok betelepítésével 1788- ban önálló falu alakult Hosszúláz néven. A jövevények 5 évi adómentességet, különféle szolgáltatási kedvezményeket kaptak, megmaradt az első betelepülők névsora is. A pálosrend feloszlatása után a Barátszer városrészen épült kolostor üresen maradt és ide Tokajból a piaristák költöztek át. A rend új birtokokat szerez és lakossági adományokból egyre gyarapodott, szőlőket kapott és új pincéket az Ungvár pincenegyedben. XVIII. századi pecsétlenyomat 29
