Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig

solás, a tűrhetetlenné váló adók miatt a lakosság egy része elbúj- dosott, elvándorolt, a helyükön maradtak elszegényedtek. Tárcái szenvedéseit élénk színekkel ecsetelte nótáriusa, Babocsay Izsák, utalva a többi környező város bajaira is. Újhelynek nem akadt i- lyen krónikása, de az összeírások adatai Így is beszédesen bizonyítják a hanyatlást.

Az újhelyi Rákóczi-javakról az 1680/90-es évekből egész sor ösz- szeírás maradt ránk /szőlők, házak/. 1688-ban a Szárhegy aljában épült Rákóczi-várkastély leltárát- is papírra vetették. A romos, kétszintes, kőfallal körülvett építmény pincéjében száz hordó fért el. Egy 1711 körül készült összeírás is említi. Máig a híre-nyoma is elenyészett.

1686-1694 között a Rákóczi-birtokok jövedelme jórészt a császári kincstárat gyarapította. Az ifjú II.Rákóczi Ferenc - nagykorú- sítva - 1694-től láthatta sok év után újra birtokait, amelyek 1697-ben jelentős pusztulást szenvedtek, elsősorban nem a felkelők, hanem az ellenük felvonult császári seregek "jóvoltából".

1701-től - Rákóczi elfogatása után - a szabadságharc megindulásáig ismét a kincstár kezelte a birtokokat.

Sátoraljaújhely nemes és jobbágy népe 1703 őszén állt a fejedelem zászlai alá és kitartott szinte a végsőkig. A harcokban való részvétel aránya és a város egyéb szolgáltatásainak pontos kimutatása a jövendő kutatás feladata.

1705-ben a városban összesen 60 volt a nemesek száma. Közülük került ki a város jegyzője és a tanács 8 tagja. A városban telepítette le a fejedelem testőréit, erre utal a Palotás utca neve, a- mely még az 1721. évi összeírásban is előfordult.

Talán nem érdektelen a kuruc korból azt az adatot is felemlíteni, hogy 1706-ban Rákóczi parancsot adott Károlyi Sándor generá20