Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig

Az újhelyi plébániatemplom 1682-ben református kézre került u- gyan, de 1688-tól a katolikus szertartások helye lett. A vagyonelkobzások folytatódtak. Az elkonfiskált javak leltáraiból felmérhető egy-egy újhelyi nemes család ingatlan - részben ingó - vagyona. Néhány név a sok. közül: Farkas Sándor /1680/, Bomoki István, Gyu- layak /1686/, Petróczi Pál, Rády István, Dajka István /1690/, Bonis György /1688/, Rádi Zsigmond /1689/ stb. 1690-ben és 1697-ben is összeírták az elkobzott szőlők jegyzékét Újhelyen.

1697-ben Thököly megmaradt hívei újabb felkeléssel próbálkoztak, amely az újhelyi vásáron robbant ki. Az elszigetelt mozgalom azonban hetek alatt összeomlott. Újabb kemény megtorlás következett.

Az elkonfiskált javak összeírása jónéhány újhelyi névvel /6 nemes/ gyarapodott ismét. Tokajban 11, Patakon 13, Tállyán 8 nemes birtokát kobozták el.

Jellemző, hogy 1700-ban, amikor a szokottnál is népesebb volt az újhelyi vásár, újabb rebelliótól tartva a "roppant gyűlésű so- kadalmat" nádori parancsra katonai erővel verték szét, nagy kárt okozva a vásározóknak. .

Ezekben az évtizedekben a Hegyalja városai olyannyira tönkrementek, hogy némelyik település azóta sem tudta kiheverni a pusztulást. A lakosság töredékére csökkent, az iparosok száma összezsugorodott, pusztult a szőlő, a termett bort a megszálló katonaság itta meg, vagy adóként a kincstárba és a főtisztekhez, kamarai biztosokhoz vándorolt. Nem véletlen, hogy az 1699-ben készült összeírás szerint Újhelyen háromszor annyi volt a vincellér, mint a mesterember. Azaz a szőlő láthatólag nagyobb anyagi biztonságot nyújtott, mint a mesterség. Az iparosok többségének szőleje is volt s a szőlő és nem az ipar jelentette az anyagi biztonságot.

A törökellenes háború nem érintette ezt a vidéket, mégis csaknem annyira tönkrement, mintha legalább is hadszíntér lett volna.

A kuruc-labanc hadak vonulása, a hadsereg eltartása, a beszállá19