Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig

Újhely a vásárainak köszönhetően számított elsősorban fontosnak. Itt találkoztak a magyarországi, erdélyi, lengyel, görög kereskedők; áruikkal itt találjuk a váradiakat, debrecenieket, nagybányaiakat, szatmárnémetieket, hajdúvárosiakat stb. Mindazonáltal hivatásos kereskedőréteg Újhelyen és általában a Hegyalján még nem alakult ki. A magyarok mellett elsősorban a lengyelek, a XVII. század közepétől viszont a görögök uralták a piacot. Fő kiviteli cikkek: a kő, a fa s mindenekelőtt a bor, behozatalra szorultak viszont fémekből, posztóból, kelméből stb. A céhes ipar a helyi igényeket látta el, annyi árufelesleget képtelen volt termelni, hogy távolabbi piacokat is meghódítson.

A XVII. század első felének hadakozásai során Újhely környéke viszonylag ritkán látott ellenséges hadakat. 1619-ben Homonnai Drugeth György csapatai nem jutottak el a városig. 1644-ben Esterházy nádor seregei sem okoztak nagyobb károkat ezen a vidéken; annál többet szenvedett a Hegyalja déli része, főleg Szerencs.

A fordulópontot Újhely történetében II.Rákóczi György szerencsétlen végű lengyelországi kalandja jelentette. Özvegye, Báthori Zsófia és hatására fia, I.Rákóczi Ferenc Habsburg-hű és egyúttal katolikus lett. Újhelyen megtelepedhettek ismét a pálosok helyreállított kolostorukban. A város és a környék katolikus nemesei egymás után adományoznak birtokokat a rendháznak.

Az 1670. évi Wesselényi-összeesküvés meghiúsulta jelenti a Hegyalja tragikus korszakának kezdetét. Az események viharos gyorsasággal követték egymást. A kezdeti sikerek után gyors összeomlás következett. I.Rákóczi Ferenc ugyan megmentette az életét, azonban a Hegyaljáról is nemesek százai váltak bújdosóvá. Rövidesen megindult a hajsza a protestáns prédikátorok ellen. Földönfutóvá lett a pataki kollégium tanári kara és diáksága.

ki tanácsnak volt céhprivilégium kiadására joga 1570 óta/.

17