Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
Miskolci vásárok és vásárterek megváltozott tartalommal
nak ,,maradéka”-ként), ami azt jelenti, hogy az árusok képesek vasúton érkező áruk közvetlen fogadására is. A nagybani piac nemcsak a város, hanem a tágabb térség zöldség- és gyümölcstermesztőinek is nagy lehetőséget kínált. Az érdeklődést mutatta, hogy a megnyitás előtt a közel 350 elárusítóhely (közülük 65 fedett) mindegyike elkelt. A szabad területeket különböző gépjárműtípusokhoz alakították ki, külön parkolót építettek, a beléptetésnél már vonalkódos kártyákat vezettek be. Amit a Búza tér esetében még nem tudtak elérni, az itt megvalósult: a zárt piac éjszaka tart nyitva, de 10—11 órától másnap délután 2 óráig. Más nyitva tartás érvényes a vásárlók és a kiskereskedők esetében, ők hajnali 3-tól 11 óráig látogathatják a nagybanit. A termékbemutatók, ipari kiállítások és vásárok XIX—XX. századi miskolci történetéhez Ipari kiállítások, más rendezvényekhez kötött termékbemutatók, vagy ün. „vidám vásárok” a XIX. század utolsó harmadától voltak városunkban. Ezek olyan szervezett, ünnepi alkalmak voltak, amelyek kezdetben a helyi értékteremtő tevékenységet kívánták bemutatni és reklámozni, később pedig egy-egy vásár, kiállítás alkalmával hasznos volt arra hivatkozni, hogy az adott esemény akár „évszázados” gyökerekkel is rendelkezik, történeti múltja van tehát Miskolcon. Való igaz, hogy az 1870-es, az 1930-as, az 1950-es vagy az 1990-es években feltűnő ipari kiállítások és vásárok felmutatnak közös elemeket. Az első ipari kiállítást 1871-ben rendezték meg, következményeként az 1868. évi szabályozásnak, amely kiterjedt a városi ipar, a kereskedelem, a gazdálkodás, az érték- és rendvédelem területeire. A szabályozás második pontja kötelezően előírta, hogy „évenként ipari kiállítás létesíttessék”. Amikor az elsőt megszervezték, a szabályokat is módosították, mondván, egy ilyen esemény megszervezése körültekintést és odafigyelést igényel, no meg annyi újdonság sem születik az ipar területén, hogy az felkeltse az érdeklődők figyelmét. így aztán a vásári dokumentumok annyit őriznek, hogy „az 1871. év legkiemelkedőbb eseményének a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület kiállítása tekintendő, amely május 14-én nyittatott meg. A megnyitás kezdetét taraczk lövések jelezték s az egylet tagjai, a kiállítók és számos vidéki küldött, siettek a megyeháza felé, hol az ünnepélyes megnyitás terveztetett. A rendező bizottság befejezvén munkáját, annak fáradhatatían elnöke, Melczer Gyula megnyitás végett átadta a tárlatot az 196
