Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
Termékek, mértékek, értékek a sokadalomban
ellen irányult. 1740-ben egy másik statútum a céheket „szorítja” arra, hogy áruló színjeiket mások használatába is átadják, ne korlátozzák ezzel az árulást, elhelyezkedést más mesteremberek számára. Azt a céhet, amely vonakodott eleget tenni a rendelkezés végrehajtásának a város az árulási jog megvonásával fenyegette meg.65 A bőrkészítő tímárok árszabása 1739-ben elsősorban az ökör és a tehén vagy tulok bőrének kikészítésére szorítkozott, hiszen elsősorban ezek voltak a „helyi” állatok. Előbbinek 12, utóbbinak 10 florenciai forintba került a munkája. Háromféle bocs- kor alapanyag 24—36 dénár, háromféle csizmatalp 29—42 dénár volt.60 A vargák kocsisnak való hosszú szárú szekérnyelet, lengyel sarut, asszonynak való bocskort, új magyar sarut készítettek, s természetesen a még használható lábbelit megfejelték. Ha a gazda vitte az anyagot, természetesen csak a munkadíjat kellett megfizetni. Árszabásuk 11-féle munka végzését tüntette fel.6' A csizmadiák 18-féle munkájának árát szabályozták. Az érték 1-5 florenciai forint között mozgott. Legdrágább a karmazsin csizma volt, majd a sárga kordovány, a fekete kordovány és a szattyán következett. A női karmazsin 3 forintba került, a gyerek méretű csizma volt a legolcsóbb, 36 dénár. A tehénbőrből készült csizmák között három minőséget is megkülönböztettek.68 A szűrszabóknál és csapóknál — a nagy anyagigény miatt — az árak a legmagasabbak voltak, 10—11 forint között mozogtak. Az alapanyag készítésének helye már megjelent az elnevezésekben, így rozsnyai, rudnai, jolsvai, ratkai szűrök voltak, színük minden esetben fehér, a méreteket tekintve is volt változatosság, hiszen a juhász szűrt ölre, a rozsnyóit fertályra, a rudnait singre mérték. (Ha a singet átszámoljuk miskolci rőfre a rozsnyói szűrben 28 rőfnyi anyagot dolgoztak fel .)69 70 Egy másik árszabás már debreceni, körmöci, privigyei, rozsnyói és rimaszombati szűrökről ad tájékoztatást.7" A viselet sokszínűbbé válásának vagyunk tanúi a szabók 1739. évi árszabásánál. Változnak az alapanyagok, megjelennek a késztermékek (nagy valószínűség szerint a görög kereskedők munkája eredményeként), s több, mint 20-féle áru, termék szerepel a limitált áruk listáján. „Egy grá65 B.-A.-/.. m. Lt. IV. 1501/a. II. k. 768. p. “ B.-A.-/.. m. Lt IV. 1501/b. XVI. I. 64. ill. Flórián M. 1999. 28-29. pp. « B.-A.-/. m. Lt. IV. 1501/b. XVI. I. 64. p. 68 B.-A.-/. m. Lt. IV. 501/b. XVI. I. 69. p. 69 B.-A.-/. m. Lt. IV. 501 /b. XVI. I. 69. p. - 1742 cs gömöri, csctneki a pclda. 70 B.-A.-/. m. Lt. IV. 501/b. XVI. I. 64. p. - 1739. 62
