Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér napi és mai gondjai, megoldást kívánó problémái

A lacipecsenye, mint „határokon átívelő” ínyencség Patdolf Schuster splovák köytársasági elnök Kobold Tamás polgármester és Vantai Gyula felügyeleti igazgató társaságában a pecsenyesoron, 2002

képei között pl. az erődtemplomok is szerepelhetnének. A kerítkezés területfoglalást jelent jogilag, funkcionálisan és természetben (térben — építészetileg) is. A piac terület-lehatárolása elsősorban üzemeltetési megfontolások miatt szükséges. A kerítés (és kapui) létét üzemidőben az ellenőrizhetőség, üzemidőn kívül a vagyonvédelem indokolja. Sok példát ismerünk a közeli és távoli múltból, a kultúr- és építészettörténetből a városi piacok kerítkezéseiről. A térbeliség igen jelentős, hisz az új línea feljavíthat (de le is ronthat) egy belváros közeli területet. A hosszú távra épített elárusítóhelyek, de a provizórikus építmények is közvetlenül kapcsolódhatnak az épített kerítéshez, kinőhetnek belőle, a mobíliák igazodhatnak hozzá. A kerítés perforációja megengedi a kifelé történő árusításokat is — ott, ahol ez igény —, ill. indokolható, ezáltal élettel telhet meg a perem külső oldala is. A nyílások hívogató betekintést engednek a piac mindennapi életébe. Tervünk szerint a kerítés hagyományos anyagból készül. Sáv alapon teherelosztó koszorú épül. Szigetelés után kisméretű téglából 51 cm vastagságú fal készül, 3,0 m-enként 'A téglás kétirányú előállással megoldott erősítő pillérekkel. A lábazat kváder osztású műkő. A fal párkánya cseréppel fedett, a kúpcserép felső síkja 4,25 méter. Csak a kapuk emelkednek ettől 0,5 méterrel feljebb. A kerítés falpillérei díszes

217