Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér napi és mai gondjai, megoldást kívánó problémái

és a városi tanács is megfogalmazta, hogy „a Búza térnek nem az a fő feladata, hogy hatalmas közlekedési csomópont legyen. Egy jó piacra azonban nagy szüksége lenne a városnak. Ám még ha még nagyobb területet kap is a kereskedelem, akkor sem lehet mindent egy szinten elhelyezni.” Ez a megfontolás vezetett ahhoz, hogy a várostervezők az 1980- as évek második felében, végén elkészítették a Búza térnek a felszín alatti „változatát”. Ez volt a hosszú távú terv, de mert a piac zsúfoltságát már ekkor is elviselhetedennek tartották, azonnali megoldásokat is kerestek, így „ki szeretnék telepíteni a Kertész Áruház mögött a MEH-kirendelt- séget (= vastelep), piaci célra hasznosítanák a piac melletti «iparos» házat, megkísérlik szervezettebbé tenni a gyalogos és autós forgalmi rendet. A Búza tér átformálását az is sürgette, hogy a Széchenyi u. alsó szakaszának hangulatát már meghatározta a Centrum Áruház, s az attól észak, északkeleti irányban a lebontott házak, gazdasági épületek helyén kialakított gépkocsiparkoló. A parkoló nemcsak az áruházat szolgálta ki, hanem az attól északra elhelyezkedő, nagy alapterületű árucsarnokot is. (Az utca Szentpéteri kapu felé eső részét, az itt állt házak döntő többségét ekkor már lebontották. Ugyanez történt a Szeles u. északi oldalának házaival a görög katolikus templomtól a Tetemvári térig.)

1987 nyarára elkészült az a tanulmányterv, amely az MKV új telephelyét a repülőtérnél jelölte ki. A MEH-telepet is kitelepítették, helyén nagybani piacot terveztek működtetni. Már ekkor felvetődött a Kertész Áruház alapterületének növelése, a szétszórt árusítás helyett egy egységes virágpiac kialakítása. Pontosan egy évtized telt el, amikor újra „sajtója” lett a Búza tér átalakításának. „Néhány éven belül akár teljes egészében átalakulhat a megyeszékhely központjának meghatározó városképi eleme, a Búza tér — adta hírül az Eszak-Magyarország tudósítója. A tervek szerint lezárnák az élelmiszer piac területét, ugyanakkor elköltöztetné a város - idővel esetleg a távolsági buszpályaudvart. A deklarált önkormányzati cél a: rendrakás.” A városrész részletes rendezésével foglalkozó szakember szerint a tér körbekerítése indokolt, de azt nem kerítéssel képzelte el, hanem a Zsolcai kapu és a 26-os út sarkán emelendő épü- letsorral, amelynek földszintje boltokként funkcionálna, az emeleten pedig irodákat képzelt el. Az épület így egyfajta térfal szerepét töltötte volna be, a város felé lakóépület, míg a tér felé piaci „arculattal”. (Ez az elképzelés tökéletes visszatérés az 1920-as évek elejének elképzeléséhez,

291 I '^szak-Magyarország, 1997. szeptember 10.

204