Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

Miskolci vásárok és vásárterek megváltozott tartalommal

Hodobay-lakótelep és a Vásártér helyén (is) épült Ssyentpéteri kapui lakótelep, 1970

ságában a Nád-szög, a Fecske-szög, a Sajó-szög mindegyike utal a süly- lyedt, egykor vízjárta, áradmányos területre, amely eredendően ártéri kaszáló volt. Nevét a Miskolcon közismert Zsarnay-családtól kapta, amelynek legismertebb képviselője a XIX. században élt Zsarnay Lajos, jogász, lelkész, tankönyvíró volt, s akire Szendrei János több alkalommal is emlékezik monográfiájában.268 A Gömör megyei Zsarnón 1802-ben született, Sárospatakon nevelkedett, a göttingai egyetemet megjárt, nyugat-európai műveltségű jogtudor 1861-ben költözött Miskolcra. Az Akadémia levelező tagjaként, egyházi szuperintendensként (= főfelügyelő) 1866-ban Pesten halt meg. Maradványait Miskolcon, az avasi temetőben hántolták el, ahol síremléke napjainkban is megtalálható.269 * Leszármazottjai többen is éltek Miskolcon, így unokáját Zsarnay Lajos orvost tünteti fel Miskolc 1943. évi név- és címtára a Győri kapuban.27" Minden valószínűség szerint a jogtudor „ős” volt a ház- és földtulajdonos, de a leszármazottak az 269

2“ Szendrei J. 1911. IV. k. 244. 342. 348-349. 355-366. pp. és 1911. V. k. 234. 241. 377. pp.

269 Vasárnapi Újság, 1865. 44. sz.

2711 Földes L. 1943. 114. p.

190