Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
helyén a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat, meg annak a Gyors Étterme áll már. A Szendrey utca sarkáról lebontották a malomépülethez hasonló egykori lőszerraktárat. (Előtte annak idején szuronyos bakák álltak őrt komoran.) Ami a peremet illeti, a nyugati szegély bontásának eredményeként most tűnt el a Szűcs Sámuel utca nyomvonala. A Búza tér belseje annál nagyobb változásokon ment át. A vásárcsarnok ugyan eredeti helyén áll, az 1944. júliusi nagy bombázások után újjáépült, de belsejének kiszellőztethetetlen illata pont olyan, mint régen. Mostanra az érdekességek közül eltűntek a tűzkövet áruló csempészek. A tér nagyrészt üres volt az 1960-as évek közepéig. Heti és havi vásárok idején itt sátrak álltak, lovas kocsik tanyáztak, beépíteni ezért nem lehetett. Amikor az első betonasztalokhoz készítették az alapozást — úgy mondják —, egy méter mélyen is erős ammónia-szagú volt a talaj, köszönhető az évtizedeken keresztül itt állomásozó lovaknak, illetve a lótrágyának. A vásár- csarnoktól északra, nyugatra eső részeket azért sem lehetett beépíteni, mert a vándorcirkuszoknak csak itt volt helyük, itt verhették fel óriási sátraikat. Még a háború előtt itt álltak a körhinták, itt visongtak a belvárosból kitiltott katonákkal a cselédek és más szegényebb lányok, itt születtek a bakaszerelmek, még a két szomszédos laktanyában meg nem fújták a takarodót. Aztán az 1950-es évek elején voltak itt nagygyűlések, felvonulások is szép számmal. Alkalmanként állítottak fel tribünt, meg a környéken' mindenütt vendéglátó sátrakat, ideiglenes ruha és árubemutatókat. .. A Búza tér, mint hatalmas, üres, sok célra használható térség, már a múlté. Itt van a városi busz nagy területet igénylő pályaudvara, s ide érkeznek, innen indulnak a távolsági buszok is. 1959—1960 körül tervezték a ma is látható pályaudvart, s ezt építették meg, adták át 1968 szeptemberében. így aztán érthető, hogy amikor felavatták, már sem a terv nem volt korszerű, sem nem volt alkalmas a megnövekedett tömeg befogadására. A közel évtized alatt, ami a tervezés és kivitelezés között történt, megváltozott a város, megváltoztak az igények. 1968 és 1985 között próbált ugyan terjeszkedni, se sorra születtek más épületek, mind- egyik — természetesen — a Búza tér rovására. így épült fel a Kertész Aruház, ott áll az állami gazdasági áruda, meg egy-két árusító létesítmény, s a másik oldalon a 80-as évek elejétől a benzinkút. Az így leszűkült piac is megváltozott. Tűzkövet ugyan nem árulnak, de amit kapni lehet, az nemzetközi piaccá tette.”25* 258 258 Benedek M. 1986. 55-56. pp. 181
