Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
Piac, vásár, sokadalom és több évszázados „kelléktára”
század elején pénzintézethez hasonló funkciót töltött be a gabonamagtár, az ún. Reviczky-magtár, míg a század végén miskolci gabonatőzsdéről cikkeztek a helyi lapok.) Vásártartási jog és országos vásárok Miskolcon A vásártartás jogát (mint az urbanizációt elősegítő fontos privilégiumot, a térség többi településétől megkülönböztető kiváltságot) kezdetben a királyi, szabadalmas- és a mezővárosok, valamint a földesúri birtokok megkülönböztetett települései kapták. A vásártartás joga nemcsak „tömegvonzó” volt, hanem a szedett vámmal, helypénzzel és különböző szolgáltatások díjaival (mérlegpénz, őrzési díjak, áruelkobzás utáni árusítás értéke, büntetéspénzek) komoly jövedelemhez is juttatta az adott települést, vagy a jog bérlőjét. Miskolcnak 1580 előtt nem volt vásártartási, vagy sokadalomalapítási joga. (Ha ilyen volt, időközben elkallódott, s a rá vonatkozó, utaló feljegyzések sem maradtak fenn.) A város jegyzőkönyvében a sokadalomra történő utalás 1579-ben fordul elő.5 6 Elképzelhető, hogy O-Miskolc és Uj-Miskolc egy-egy hetipiacához hasonlóan volt ezt az időpontot megelőzően is sokadalom, s ha igen, ez összefüggött O- Miskolc Szent Istvánról és Uj-Miskolc Boldogasszonyról elnevezett plébániatemplomainak pápai templombúcsú tartására vonatkozó engedélyével. (A templomi búcsúk időpontja vagy a templom felszentelésének, vagy a templom védőszentjének az ünnepére vonatkozott.) A legújabb kutatások szerint 1580-tól dokumentálhatóan volt Miskolcon országos vásár (ezt megelőző időpontok csak feltételezésen alapulnak)/’ Most csupán megemlítjük, később konkrét példák kapcsán még szólunk Miskolc országos vásártartási jogának bővüléséről. Városunk a XVII. században a Pünkösd havi, Orbán-napi vásárt (május 21.) és a Mindszent havi, Szent Lukács-napi vásárt (október 18.) tehát két országos vásárt hirdethetett és tarthatott meg. Később, de még ebben a században újabb két adomány ismerte el a város fejlődését, kereskedelmi szerepét és jelentőségét. A Böjtelő havi, Szent Julianna-napi vásár február 16-ára, míg a Kisasszony havi, Sámuel napi vásár augusztus 21-éré esett. 1801-ben I. Ferenc király (1792—1835) még egy országos vásárt engedélyezett: ez volt a Karácsony havi, Lázár-napi vásár, december 16-án.7 Az 1801-ben kapott vásártartási 5 Tóth P. 1990. 18. p. 164. sz. 6 Kubinyi A. 1996. 423-424. pp. 7 Balogh J. 1996. 165-167. pp. 15
