Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
kölcsön felhasználhatóvá vált. . .a városok részére nyújtott külföldi kölcsönből városunk rövidesen több, mint 25 milliárd, hosszú lejáratú, olcsó kölcsönt kap. A kölcsön folyósításnak első feltétele, hogy abból jövedelmet hajtó intézmények létesíttessenek, már pedig a vásárcsarnok egyike a legjövedelmezőbb intézményeknek, eltekintve attól, hogy a közönség közegészségügyi védelmét hathatósan előmozdítja. ... A vásárcsarnok terveit Münnich Aladár budapesti műépítész készítette, mely terveket építési és gazdasági szakbizottságunk teljesen megfelelőnek, a helyi viszonyok figyelembe vételével teljesen kielégítőnek találta, a kereskedelmi miniszter úr felülvizsgálta és jóváhagyta, ennélfogva a versenytárgyalás kiírása ezen elfogadott és jóváhagyott tervek alapján indokolt.”246 *** A Búza tér mai vásárcsarnoka Münnich Aladár budapesti építész tervei alapján, egy sor jó nevű miskolci cég közreműködésével és kivitelezésében alig több, mint egy év alatt készült el. Átadására 1926. szeptember 1-jén került sor, s természetes, hogy minden miskolci és számos országos lap is foglalkozott vele. Oka pedig az volt, hogy a korabeli összehasonlítások szerint csak Pozsonynak volt ilyen vásárcsarnoka, a „vidéki Magyarország”, ekkor még páratlan építményét reklámozták benne. A Reggeli Hírlap tudósítója az 1926. szeptember 2-ai lapszámban írta, hogy „csütörtökön reggel megnyílt a miskolci vásárcsarnok és így a piaci árusítás nagyvárosias jelleget öltött. Az árusok és kereskedők már szerdán beköltöztek az általuk bérelt helyiségekbe, hogy másnap hajnalban megkezdjük az árusítást. Egyik napról a másikra tehát teljesen átalakult a Búza-tér képe, eltűnt a rendellenesség és a szenny, s helyüket felváltotta a városias nívójú rendszer, tisztaság és csinosság. Most még csak az volna a kívánatos, ha a Búza-tér környéke, amelynek középpontjává lett az impozáns vásárcsarnok, megnövelve az egész Zsolcai kapu forgalmát, a grandiózus alkotáshoz megfelelően alakulva át.” A továbbiakban — ma sem érdemtelenül — megtudjuk, hogy a kivitelezésben kik, milyen cégek vettek részt. A villanyszerelő Kisiczky és Bitter cég munkáját tették az első helyre, kiemelve a hatalmas villanyórákat (!). (A megnyitás után és a két háború között készült felvételeken mindössze a déli homlokzaton látunk órát. A villamossági tervből kiderül, hogy az északi bejáratnak hasonló órája volt, s két villanyórát helyeztek el a belső térben is. A külső órák a bom2« B.-A.-Z. mLt. IV. 1903/a. 138 kgy/1925.
