Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
megkívánta néhány speciális anyagot és munkást leszámítva, minden szakmunkást és építőanyagot Miskolcról fog biztosítani.242 Úgy vélhetnénk, hogy a dolgok így rendeződtek, de korántsem. A közgyűlés néhány tagja megtámadta a budapesti cég ajánlatát, s ezzel együtt a városi közgyűlés határozatát.243 1925 elején Hodobay Sándor polgármester a belügyminiszterhez személyesen vitte fel válaszlevelét. Ebben fontos városi indokok fogalmazódtak meg. 1910-ben és 1912-ben valóban érdemi lépések történtek a vásárcsarnok felépítésére. A város viszont elkezdte a vízvezetéki és csatornázási programot, amelyet 1924-re fejezett be. 1922— 1925 között folyt az útépítési és járdafelújítási program. Ezzel egyidőben a köztisztasági munkálatokat is - nagy részben — gépesítették. 1924 decemberéig ezért csúszott az érdemi megállapodás, amelyben az építő egyben hitelezője is a vállalkozásnak. A külföldi kölcsön felhasználására még nem nyílt lehetőség, így vállalni kellett a magasabb kamatláb melletti kölcsönt. A vásárcsarnok terveinek elfogadásánál a pozsonyi minta szolgált például, illetve nyugati megoldásokat elemeztek. Erre azért volt szükség, mert „Csonka Magyarország vidéki városaiban sehol sincs vásárcsarnok, de ez nem lehet indok arra, hogy Miskolcon — ha arra a várost gazdasági berendezkedése éppen határvárosi jellegénél fogva predesztinálja — ne létesíttessék. Ezek a szempontok vezették a város törvényhatósági bizottságát akkor, amikor a hatalmas kereskedelmi és ipari város közintézményeinek kiegészítéseképpen - két szavazat ellenében 68 igen szavazattal — a Vásárcsarnok felépítését elhatározta.”244 Az építkezés halaszthatatlansága mellett szólt az is, hogy Borsod, Gömör, Abaüj és Zemplén vármegyék közönsége, mint gazdasági központot tekinti Miskolc városát, ahol a maga gazdasági és kulturális igényeit mindenki és minden tekintetben ki tudja elégíteni. A polgármesteri program az építés városi szükségességét azzal indokolta, hogy a piactér rendezetlensége közegészségügyi szempontból meg- engedheteden. A piac a vasúthoz közel esik, így vasúton is rendezedenül „ömlik” az élelmiszer, amelynek ellenőrzése a 12 000 négyszögöl területen csak egy árucsarnokon belül lehetséges. Nem célja viszont a csarnoknak minden probléma megoldása, főleg az hogy „abban minden élelmi242 Reggeli Hírlap, 1924. december 28. 2« B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 322 kgy/1924. 244 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 24043/1934. 169
